Azokon a munkahelyeken ahol nem sikerült kollektív szerződést kötni erről a szakszervezetekkel, már március végéig ki kellett adni a tavalyi évről áthozott szabadságokat. A múlt évben átmeneti szabályként még lehetőség volt arra, hogy március vége helyett szeptember végéig adják ki a munkáltatók az előző évről átütemezett szabadságokat.
Az elsőként a múlt évtől alkalmazott új szabályok az átmeneti rendelkezések nélkül teljesíthetetlen feladatok elé állították volna a munkáltatókat a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A korábbi években ugyanis nemcsak a szabadság egynegyed részét lehetett átvinni a következő évre, mint jelenleg, hanem akár az egész szabadságot, ha a munkavállaló nem érvényesítette az egynegyed rész időpontjának kijelölésére való jogosítványát. Az így felhalmozódott szabadságokat a múlt évben nem tudták volna március végéig kiadni a munkáltatók.
A korábbi szabályok az előző évről áthozott szabadságok kiadására sem írtak elő a jelenlegihez hasonló követelményeket. Kollektív szerződés rendelkezése szerint akár a tárgyévet követő év december végéig is kiadhatták az átütemezett szabadságot a munkáltatók, de kollektív szerződés nélkül is az első félév végéig.
A múlt évtől érvényes új szabályok szerint – amelyek a Magyar Közlöny 2007. évi, 39. számában olvashatók – a szabadságok legalább háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni. Legfeljebb egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben.
Az egynegyed rész átütemezésénél a munkáltató kétféle indokra hivatkozhat. Egyrészt a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre.
A kivételesen fontos gazdasági érdekre viszont nem lehet úgy hivatkozni, hogy a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható lett volna. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.
(MTI)
