Sólyom: Büntetlenül maradt a 2006-os rendőri jogsértések zöme

Rendhagyó módon emlékezett meg az ügyészség napjáról Sólyom László: levelében, melyben azt kérte az ügyészektől, hogy kérlelhetetlenül tartsanak ki az emberi méltóság védelme és a politikai szabadságjogok széles értelmezése mellett, többek között emlékeztetett, hogy a 2006. őszi fővárosi tüntetések ügyeiben a jogállamiság súlyosan sérült. Azt is aláhúzta: a váratlan és sokkoló helyzetek még nem indokolják a jogállami garanciák lazítását.

„Szerencséje van az ügyészeknek, hogy legalább nem kaptak kitüntetéseket azért, hogy az elsőfokú bíróságokkal tökéletes összhangban futószalagon helyezték előzetes letartóztatásba azokat a tüntetőket és nem tüntetőket, akiket a rendőrség elébük vitt. Vajon segít-e a történteken, hogy az ijedelem elmúltával azután a másodfokú bíróságok szintén futószalagon semmisítették meg ezeket a határozatokat?” – tette fel a kérdést Sólyom László az ügyészség napja alkalmából írt levelében.

Mint írta, „ismerjük mindannyian a statisztikákat, a megindult ügyek és a vádemelések, illetve az elítélő bírósági ítéletek aggasztóan eltérő mennyiségét a hivatalos személyek ellen indított ügyekben, és azt, hogy ez az arány mennyire eltér a civilek ellen indított ügyekben ismert aránytól”.

Megrendült közbizalom

Sólyom László üzenetében – amelyet az MTI-hez is eljuttatott – emlékeztetett rá, mennyire káros, ha megrendül a közbizalom a jogok érvényre juttatását szolgáló állami szervekben. Az ügyészségek és a bíróságok esetében ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen ezeknek az intézményeknek az az alkotmányos feladatuk, hogy igazságot szolgáltassanak – írta a köztársasági elnök.

„Amikor tehát önök a törvények betartatása, a törvényesség helyreállása, a bűncselekmények megbüntetése érdekében munkálkodnak, akkor a jogállamiságnak az Alkotmánybíróság által kifejtett értelmét valósítják meg” – írta. Hozzátette: a jogállamiság nem statikus állapot, az ügyész napi munkája is állandóan értelmezi és alakítja a jogállam fogalmát, hiszen a jogállamiság gyakorlati megvalósulása, színvonala, hitelessége és biztonsága jelentős részben az ő kezében van. Kiemelte az ügyészség felelősségét abban, hogy egységes és az Alkotmánynak megfelelő jogértelmezés váljon uralkodóvá.

A köztársasági elnök szerint a jogállam értelmezésének az alapja az alapvető jogok és szabadságok széles értelmezése, „és az az elv, hogy érvényesítésüket a rendkívüli helyzetekre hivatkozva sem lehet félretenni – hacsak a rendkívüli korlátozások nincsenek maguk is garanciálisan és alkotmányosan szabályozva”.

Sajátos megingás 2006 őszén

Arra kérte az ügyészséget, hogy „kérlelhetetlenül tartson ki” az emberi méltóság védelme és a politikai szabadságok, ezeken belül különösen a szólás- és gyülekezési szabadság és a közérdekű adatok nyilvánosságának széles értelmezése mellett. „Míg e tekintetben okom van bizakodni, nem akarok szó nélkül elmenni amellett, hogy a másik alapelv sajnálatosan megingott 2006 őszén” – írta Sólyom László.

A rendőri jogsértések zöme büntetlenül maradt – állapította meg a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott: „Ismerjük a tévéfelvételeket, a leírt, elmesélt, illetve a jogvédő szervezetek és újságírók által feltárt történeteket. Ismerjük a rendőrségi vezetők magatartását és viszonyulását, és az előző igazságügyi és rendészeti miniszter sajnálatos megszólalásait. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy az ügyészség és a bíróságok nagyon sok esetben eszköztelenek voltak, hiszen lehetetlen volt az elkövetők azonosítása”.

Megjegyezte: a váratlan és sokkoló helyzetek még nem indokolják a jogállami garanciák lazítását, ellenkezőleg, ilyenkor van igazán szükség rájuk. Mint írta, erről a kérdésről minden adandó alkalommal beszélni kell, és így van esély arra, hogy „a jogállamiság és az alkotmányosság hasonló sérelme ne történhessen meg újra”. A köztársasági elnök hangsúlyozta: az ügyészség napján írt köszöntése nem kötelező formaság, hanem egy jogállami alapintézmény iránti megbecsülésének kifejezése.

(mti)