Stumpf: Új választás kiírása jelentheti a kiutat a válságból

A magyar gazdaságot és a politikát is a fenntarthatatlanság jellemzi, így nem mehetnek tovább a dolgok, valaminek történnie kell; így összegezhető Csaba László közgazdász, valamint Stumpf István és Mráz Ágoston Sámuel politológus előadása, amelyet a Fidesz–KDNP-frakció nyári szünet előtti utolsó ülésén tartott kedden, Budapesten.

Stumpf István, a Századvég politikai műhely vezetője, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere az új választások kiírásában látja a kiutat, mert szerinte a jelenlegi válság megoldása – amely a Fideszt terheli majd – új választói felhatalmazást igényel. Mint mondta, a Fidesz eddig soha nem látott lehetőség és felelősség kapujába érkezett, hiszen a választások után a rendkívül rossz állapotban lévő, morálisan elbizonytalanodott, versenyképességében meggyengült ország helyreállításában kell szerepet játszania.

„A politikusok hallgatnak” címet viselő rendezvényen Stumpf István a fideszes és KDNP-s képviselők, köztük Orbán Viktor előtt azt mondta: ugyan foglalkozni kell az elmúlt négy évvel, hogy megértsük, miért jutott ide az ország, de a Fidesznek inkább a „poszt-gyurcsányi” ciklusra kell koncentrálnia. A volt kancelláriaminiszter szavai szerint az állam válságában, a kormányzás működési zavaraiban, a jogbizonytalanságban, és a köztisztviselői szféra válságában látja a legnagyobb problémát, ezért szerinte az új választások után bárki kerül hatalomra, első dolga az állam rendbetétele legyen. A politológus egy „neoweberiánus állam” képét vázolta fel, amely erős, aktív, intelligens, de korlátozott más hatalmi ágak által, egyszerre képviseli legalizmust és a „menedzserizmust”, és visszaállítja a köztisztviselői étoszt.

Stumpf azt mondta: nem lehet tudni, hogy Gyurcsány Ferenc meddig lesz miniszterelnök, de az látható, hogy a „béna kacsa” kormány élén „megsebzett vadkanként közlekedik”, utolsó vérig küzd az életben maradásért.



Fotó: Nagy Béla

„Vihar előtti csend”

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy politikailag fenntarthatatlan a helyzet Magyarországon, a március 9-i népszavazás óta „vihar előtti csend” állapota van, ezért „valaminek történnie kell, valami történni fog a közeljövőben”. A politológus egy focihasonlattal élve azt mondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazótáborának felét elveszített MSZP elnöke, „harmadik félidőt” akar biztosítani magának, azonban ez nem lehetséges, csak a hosszabbítás, ami azt jelenti, hogy nem azonnal van vége a meccsnek, hanem hamarosan, de a pontos időpontot nem lehet tudni. „Harmadik félidőt nem hirdettek meg, ilyen a fociban nem ismeretes, hosszabbítás van, és meglátjuk meddig tart” – fogalmazott a kutató, aki három lehetséges időpontot vázolt fel, amikor a „meccs” befejeződhet. Ez megtörténhet ősszel–télen az adótörvények, illetve a költségvetés parlamenti szavazásakor, amikor kiderül, van-e többségük a szocialistáknak, vagy jövő februárban, az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol világos lesz, hogy Gyurcsányt támogatják-e pártelnökként a szocialisták, vagy 2009 júniusában az európai parlamenti választások után.

A politológus a közeljövőre nézve több forgatókönyvet vázolt fel: vagy marad Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök úgy, hogy sikerül a kisebbségi kormány mellé többséget szereznie az SZDSZ egészének vagy egyik szárnyának megnyerésével, vagy lecserélik a kormányfőt, amivel szerinte nem olyan biztos, hogy az MSZP újra meg tudja szólítani a szavazókat. Szerinte az első verzió a Fidesznek sem kártékony, mert Gyurcsány helyzetének stabilizálásával az ellenzéki párt véglegessé teheti mára kialakult hárommilliós szavazótáborát, amelyet leginkább Gyurcsány elutasítása tart össze. Vagy pedig – folytatta – előre hozott választások következnek.

Mráz Ágoston ebben is két utat lát: a schröderi modell alapján vagy maga Gyurcsány Ferenc hirdet előre hozott választást, és így ismét felsorakoztathatja maga mögé a pártot, vagy a miniszterelnök elleni parlamenti többség szerveződik össze, és így következik be az Országgyűlés feloszlatása.

Iszonyú gond az alacsony foglalkoztatottság

Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy a növekedésben, a foglalkoztatásban, az államháztartás helyzetében, az állam működésében és a közbizalom tekintetében is fenntarthatatlan a helyzet. „A dolgok úgy nem mehetnek tovább, ahogy eddig” – fogalmazott a közgazdász, aki szerint az elmúlt öt év magyar gazdaságpolitikájával ellentétben nem szabad azt gondolni, hogy a problémák maguktól elmúlnak. Csaba László szerint az alacsony növekedés mellett az alacsony mértékű foglalkoztatottság a magyar társadalom legnagyobb gondja. A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy „bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű megoldások”, ezért óvna az olyan tévtanoktól, hogy ha leszállítjuk az adót, akkor a gazdaság növekszik, és több munkahely lesz. Szerinte a foglalkoztatás fenntarthatatlanságának mély szerkezeti okai vannak, és ha a gazdasági növekedés nem éri el a 4-5 százalékos mértéket, akkor az egyéb munkahelyteremtő intézkedések nem lesznek eredményesek. A szakember „önfelszámoló politikának” nevezte a kormány utóbbi években folytatott tevékenységét, és úgy vélte: a közbizalom helyreállítása a legfontosabb, és meg kell fogalmazni egy 5-8 éves középtávú gazdasági programot, adó- és költségvetési programmal, társadalmi párbeszédet kell kezdeni, karcsúsítani az államot, és szélesíteni az adóalapot. Van lehetőség arra, hogy megoldjuk a gondokat, ha nem fordítva ülünk a lovon – tette hozzá a közgazdász, aki szerint először makroterv kell.

Navracsics Tibor frakcióvezető az előadások előtti bevezetőjében úgy fogalmazott: a három előadót tanácsadásra, véleményük elmondására kérték fel, nem pedig arra, hogy „hűségesküt tegyenek a Fidesz politikája vagy világképe mellett”, így ők nem a Fidesz hivatalos vagy nem hivatalos véleményét jelzik.

(MTI)