Az OFIK elemzésében utal arra, hogy 2008-ban százezer alá esett a jelentkezők száma, ám a vizsgált számokból kiderül, a felsőoktatás nem a most érettségizők, hanem a 20 évnél idősebbek körében vesztett vonzerejéből. Költségtérítéses képzésre a pályázók mintegy 20 százaléka jelentkezett, itt négy év alatt 53 ezerről 18 ezerre esett vissza a jelentkezői létszám. A csökkenés az OFIK kutatói szerint nem a most érettségizők, hanem a 20-30 évesek kisebb továbbtanulási kedvére vezethető vissza. Az idei jelentkezéseknél az alapképzés minden korábbinál nagyobb dominanciája figyelhető meg (88,7 százalék), csak minden tizedik jelentkező jelölt meg első helyen más képzési szintet.
A mesterképzés először jelenik meg érezhető nagyságrendben (6 százalék), a következő években várhatóan egyre nagyobb arányt tesz majd ki. Egyre több fiatal látja a felsőfokú szakképzésben a piacképes tudás megszerzésének formáját, az idén csaknem 5 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésre. Nappali képzésre a jelentkezők mintegy háromnegyede (70,2 százalék) szeretne bejutni, ezután a levelező képzés a legnépszerűbb (26,7 százalék). Az esti munkarend szerepe az utóbbi években folyamatosan csökken a képzési kínálatban, az idén is mindössze 1244-en választották ezt (1,3 százalék). Néhány évvel ezelőtt még nagy volt a várakozás a távoktatásban rejlő lehetőségeket illetően, azonban évek óta nem tud áttörést elérni ezen a téren a hazai felsőoktatás. A továbbtanulni vágyóknak az idén is csak 1,8 százaléka választotta ezt a munkarendet.
A kilencvenes években folyamatosan emelkedett a nők aránya a hazai felsőoktatási intézményekben, ám az évtized végére ez a folyamat megállt, a kétezres években pedig egyértelműen stagnál. Az utóbbi évekkel összehasonlítva az idén a legmagasabb a férfiak aránya (43,6 százalék), de még mindig a nők részvétele dominál (56,4 százalék). A jelentkezők több mint a fele gimnáziumban érettségizik, és ez az arány lassan ugyan, de folyamatosan növekszik. Az előző évhez hasonlóan 2008-ban ismét megközelítette a kétharmadot (59,6 százaléka) a hazai gimnáziumban középfokú bizonyítványt szerzők aránya. Ezzel összefüggésben viszont tovább csökkent a hagyományos szakközépiskolában érettségizők száma (35,2 százalék). A jelentkezési lapokon szereplő információk alapján az idei felvételizőknek valamivel több mint egyharmada (35,4 százalék) rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával.
A pluszpontokat jelentő közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya tovább nőtt. A leggyakoribb a szóbeli és írásbeli vizsgát is magában foglaló középfokú „C” típus. Emelkedett ugyanakkor (4,8 százalékról 5,6-ra) a felsőfokú „C” típussal felvételizők száma is. Jóllehet a magyarországi felsőoktatási intézményeknek is egyre inkább fel kell venniük a versenyt a külföldi egyetemekkel, érdemben nem nő a külföldi jelentkezők száma. Számottevő arányban csak a környező országok fiataljai kívánnak itt tanulni, jelentős többségben magyar nemzetiségűek. A 2200 külföldi jelentkező közül 819 szlovák, 667 román állampolgárságú.
(MTI)
origo.hu
Kulja gyenge, Kulja gyenge!
