Kóthay László elmondta: jelenleg 15 folyószakaszon mintegy 780 kilométeren folyik árvízi védekezés, a harmadfokú készültség szintjét azonban már csökkenteni lehetett. Tájékoztatása szerint több mint ötven településen eddig csaknem kétezren – többségükben önkéntesek – dolgoztak a gátakon, ötezer köbméter homokkal töltöttek meg százezer homokzsákot, és felhasználtak tizenötezer négyzetméter fóliát is.
A belvízzel elöntött terület nagysága jelenleg 4.100 hektár, a belvízvédelmi készültséget pedig azért kellett elrendelni, mert a folyók magas vízállása miatt megszűnt a belvízcsatornák befogadási lehetősége – jegyezte meg a vízügyi szakállamtitkár; hozzátéve, hogy a belvízvédelmi készültség súlyponti helye a Tisza déli része. Hangsúlyozta: „sehol sincs veszélyhelyzet”, és kitelepíteni sem kellett senkit.
Az érintett folyókról elmondta, hogy a Hernád teljes hosszán apad, már a zsáktelepülések sincsenek veszélyben, a Tisza kedden tetőzött Vásárosnaménynál – az előre jelzettnél alacsonyabb vízszinten –, a Dunántúlon pedig megszűnt a készültség. Kóthay László rámutatott: az áradást az váltotta ki, hogy a Kárpátok lejtőin egy félévnyi csapadékmennyiség (300 milliméter) hullott le két nap alatt, amelyet – mint fogalmazott – „semmilyen rendszer nem képes elvezetni”.
A nehézfémszennyezésről szólva kifejtette: a romániai Borsabányánál egy gátátvágást követően folyt ki nehézfémeket tartalmazó zagy az egyik tározóból, ami onnan a Csiszla-patakba, majd a Visó folyón keresztül elvileg a Tiszába is eljuthatott volna, de a körülbelül ezer köbméternyi anyag nem veszélyeztette Magyarországot. Cianid nem került a Tiszába – fűzte hozzá. Az államtitkár elmondta, hogy az árvízvédelmi fejlesztésekre 2013-ig 150 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 110 milliárdot a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére fordítanak.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt a rendőrség a halálra gázolt kétéves kislány ügyében
