ZTSZ: a kormány szigorítsa az „ingyenes pénzhez jutást”

Támogatja a Zempléni Településszövetségbe (ZTSZ) tömörült hetvenkét település önkormányzata a szerencsi többcélú kistérségi társulás „Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében” című petíciójában megfogalmazottakat, erről a szövetség csütörtökön megtartott közgyűlése határozott. • Az észak-alföldi megyékben „még nem él a monoki modell”

Májer József a 72 települést – egyebek mellett a segélyezési rendeletéről elhíresült Monokot, továbbá Sárospatakot, Szerencset – tömörítő ZTSZ elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bekecsen megtartott közgyűlést követően elmondta: július 25-éig felmérik az önkormányzatok szociális adatait, hogy érvrendszerük az ügyben kellően tárgyszerű legyen. A szerencsi kistérség tizennyolc polgármestere május végén arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy sürgősen szükség van a szociális juttatások feltételrendszerének átértékelése. A petíció szerint rossz a jelenlegi családtámogatási rendszer, amely „felgyorsítja és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést”.

A szociális segély „a munka elkerülésére ösztönöz”

A dokumentumot aláíró polgármesterek leszögezték azt is: a rendszeres szociális segélyezésre vonatkozó szabályokat „teljes egészében át kellene gondolni” , hozzátéve: a szociális segély legmagasabb összege és a minimálbér közötti különbség „a munka elkerülésére ösztönöz”. A dokumentum arról is szólt, hogy országosan érzékelhető a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők egy csoportjának rohamos meggazdagodása, ez ugyanakkor mások tragédiájához is vezetett. A tizennyolc település polgármestere arra kérte az Országgyűlést, a kormányt, a minisztériumokat, hogy „ne legyenek közömbösek az ország problémái iránt”, a „törvényalkotás ne hunyjon szemet ezen emberi, vagy inkább embertelen életvitel térnyerése felett”, szigorítsa az állam, illetőleg az önkormányzatok által nyújtott „ingyenes pénzhez jutás” – a szociális és gyermekjóléti támogatások – feltételeit.

Köztartozásokat lehessen levonni a segélyből?

A javaslatban megfogalmazott pontok közül többet Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter alkalmasnak tartott a továbbgondolásra, így tárgyalt az érintett polgármesterekkel. A ZTSZ-hez tartozó Komlóska önkormányzata viszont további ötlettel egészítette ki a szerencsiek javaslatait. Eszerint a köztartozásokat lehessen levonni a segélyből, amelyre jelenleg nincs mód. Köteles László polgármester szerint tarthatatlan, hogy amíg a 28-40 ezer forintos nyugdíjakból, valamint a hatórás munkáért kifizetett bruttó 40 ezer forintból le lehet vonni a helyi adókat, vagy a ki nem fizetett számlák ellenértékét, addig a gyakran az ötvenezer forintot meghaladó segélyből nem. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter június 13-án – miután polgármesterekkel találkozott Miskolcon – elmondta: nagyon valósak azok a társadalmi problémák, vidéki gondok, amelyeket a Szerencsi Többcélú Kistérségű Társulás tizennyolc településének polgármestere jelzett.

„Érdemesebb legyen munkából megélni”

Rónavölgyi Endréné (MSZP) Szerencs polgármestere ugyanezen találkozón kifejtette: elsősorban a munkát kell az élet középpontjába helyezni, hogy érdemesebb legyen munkából megélni, mint segélyből otthon tengődni. A betegek, rászorulók támogatásáról természetesen nem mondhatunk le, fontos, hogy a valóban rászorulókat nagyon erős szociális háló védje. Azokat pedig, akik kikerültek a munka világából, ne hagyjuk, hogy sokáig ott legyenek – mondta a polgármester. A monoki önkormányzat május végi döntését – amellyel feltételekhez kötötte a segélyek folyósítását – korábban viszont több szervezet is bírálta.

Szabó Máté: Átlépték a törvényi felhatalmazás kereteit

Szabó Máté ombudsman júniusi vizsgálatának megállapítása szerint a szociális biztonsághoz való joggal, a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okoz az, ahogyan az önkormányzatok feltételekhez kötötték a segélyek kifizetését. Mint írta, a „monoki példát” követő helyi önkormányzatok átlépték a törvényi felhatalmazás kereteit.

Kállai: Alkotmányellenes a döntés

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman június 17-i sajtótájékoztatóján kifejtette: törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív is a monoki és a hozzá csatlakozott más települési önkormányzatok döntése. Az Országos Cigány Önkormányzat június 25-i egyeztető fórumán, Budapesten a résztvevők kifejtették: nem romaügynek, de cigányellenesnek tartják Monok és a hozzá csatlakozó önkormányzatok azon döntését, hogy a segélyek kifizetését feltételekhez kötik, ezért széles körű társadalmi párbeszédet kezdeményeztek, amelynek végén őszig törvényjavaslatot juttatnak el. Az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal is több területen törvénysértést tapasztalt a monoki rendeletek kapcsán, miután áttanulmányozta a helyi képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet.

(MTI)