A miniszter közölte: ezek a kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmények alapvetően befolyásolják a helyiek biztonságérzetét, ezért bővítik a kmb-s hálózatot. Mint mondta, felméréseik szerint 100-110 olyan település van, ahol a jogsértések száma és jellege arra utal, hogy ott állandó rendőri jelenlétre lenne szükség. „Ezt biztosítani is fogjuk, ennek személyi-anyagi feltételeit a következő hetekben megteremtjük" – hangsúlyozta.
A miniszter kiemelte: ha a nap 24 órájában rendőr van egy településen, akit ismernek az emberek, aki egy közülük, akkor nagyobb bizalommal fordulnak hozzá. A kmb-s jobban érti, milyen problémák, feszültségek vannak a településen, utána tud járni a kisebb súlyú bűncselekményeknek és segíteni tud a súlyosabb jogsértések felderítésében.
Draskovics Tibor tájékoztatása szerint rendőrállomásokat kívánnak létrehozni, ahol néhány kmb-s együtt dolgozik, és a környező településekre percek alatt el tud jutni. Mint mondta, kérik az önkormányzatokat, támogassák irodahelyiséggel, berendezéssel ezen állomások kialakítását. Hozzátette: komoly, szisztematikus programot akarnak indítani, ami néhány hónapon belül megerősítheti az ott élők biztonságérzetét.
A miniszter arról is szólt, hogy a biztonság fenntartása – különösen vidéken – nem csak a rendőrség dolga. Meg kell teremteni annak jogszabályi, intézményi kereteit, hogy a mezőőrök, vadőrök, halőrök, a polgárőrség és a rendőrség között legyen érdemi, tudatos együttműködés, ami jelenleg nincs meg.
Draskovics Tibor kitért arra: a rendőrség működésének egyik fontos feltétele, hogy olyanok dolgozzanak a testületben, aki értik, ismerik azt a világot – az etnikai kisebbségeket, közösségeket –, amelyben dolgoznak. Fontosnak nevezte, hogy a mainál sokkal több roma fiatal kerüljön be a rendőrségre, jelezve: ehhez meg kell változtatni a bekerülési feltételeket és a képzési rendszert.
A miniszter rámutatott arra, hogy a bekerüléshez előírt középfokú végzettség követelménye sokakat – adott esetben éppen a rendőri pálya iránt érdeklődő roma fiatalokat – kizár ebből a lehetőségből. Olyan megoldást kell találni, ami megnyitja az utat számukra, egyúttal biztosítja, hogy a szükséges végzettséget megszerezzék – fűzte hozzá.
„Az egyik lehetséges megoldás az, hogy be lehessen kerülni a rendőrség kötelékébe az eddiginél alacsonyabb iskolai végzettséggel is, olyan státusba, ami nem teszi lehetővé a rendőri intézkedések teljességének alkalmazását a szükséges végzettség hiányában, ámde a gyakorlati tapasztalatszerzést igen, és mellette természetesen meg lehet szerezni a szükséges képesítést" – mondta Draskovics Tibor, hozzátéve: gondolkodnak azon, ennek milyen pontos szabályait alakítsák ki.
A miniszter közölte, egyébként is szándéka a rendőri képzés átalakítása úgy, hogy a résztvevők „rövidebb ideig tanuljanak elméletet és hosszabb idejük legyen arra, hogy tapasztalt, képzett rendőrök mellett, de a gyakorlatban sajátítsák el a szükséges ismereteket". Kijelentette: az általános vélekedéssel szemben nincs szó arról, hogy „rettenetes rendőrhiány" lenne az országban, de egyes munkakörökben, egyes területeken valóban kevesebben vannak, ezért úgy akarja átalakítani a rendszert, hogy ezeket a hiányokat pótolhassák.
„A Magyar Gárdának nincs joga közhatalmat gyakorolni”
Nem fogadható el, hogy mások fenyegetése révén próbálja meg valaki az adott településen élők egyik vagy másik részének a biztonságérzetét javítani; az a rendőrség dolga – jelentette ki Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. „Ha egy polgármester úgy ítéli meg, hogy a rendőrség nem látja el azt a feladatot, amire hivatott az ő településén, akkor az a kérésem, hogy forduljon a rendőrség vezetőihez és meg fogjuk oldani. Senki másnak, se Magyar Gárdának, se másnak nincsen joga, hogy a rendőrség helyett közhatalmat gyakoroljon” – mondta a miniszter. Közölte: „ezt nem, hogy nem szabad megengedni, ezt nem szabad tűrni”. „Nem is fogjuk” – szögezte le. A rendfenntartás állami monopólium, az is marad, „nem fogadható el, hogy mások biztonságérzetének rontása, mások fenyegetése révén próbálja meg valaki az adott településen élők egyik vagy másik részének a biztonságérzetét javítani; az a rendőrség dolga” – mondta Draskovics Tibor. A miniszter hozzátette: világossá tette a rendőrök előtt, hogy minden magyar állampolgár szabadságát és jogait biztosítaniuk kell, „legyen az akár kék szemű, akár zöld szemű, akár magát romának valló, vagy nem romának valló”.
(mti)
