A kormányközeli Népszabadság szerdai számában Gyurcsány Ferenc az adófizetők 2,25 millió forintjából, fizetett mellékletként megjelentetett, Megegyezés című írásában jelzi: jövőre megemelnék a személyi jövedelemadó alsó sávhatárát, csökkenne a munkáltatói járulék, eltörölnék a vállalati különadót, viszont 16-ról 18 százalékra emelkedne a társasági adó.
Fokozatos, összesen 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentési programról ír Gyurcsány; az adócsökkentési program 300 milliárd forintos első ütemében a kormányfő ajánlata szerint már 2009-ben, egy lépésben eltörölnék a 4 százalékos vállalati különadót, a társasági adót pedig 18 százalékra emelnék a jelenlegi 16 százalékról. A személyi jövedelemadót úgy csökkentenék, hogy a jelenlegi 1,7 millió forint helyett 2 millió forint éves jövedelemig kellene 18 százalékos adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az afölötti részre lenne érvényes.
Jövő áprilistól mérsékelnék a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, de csak havi 140 ezer forintos bruttó bérig. A leghátrányosabb térségekben pedig az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első 3 évében 0 százalékra csökkentenék a járulékot.
Nem bízik Gyurcsány a gazdaság szereplőiben
A szocialista pártelnök, miniszterelnök cikkében úgy fogalmaz: „kötelező feltenni a kérdést, mi a garancia arra, hogy a kifehéredésből várt pénz befolyik a költségvetésbe”, ha ugyanis a gazdasági szereplők az adócsökkentés dacára sem hajlandók változtatni magatartásukon, és fennmarad a szürke-fekete gazdaság jelenlegi szintje, akkor ismét növekedésnek indul a hiány.
Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében létrehozná az úgynevezett adócsökkentési alapot, ami egyfajta biztonsági vésztartalék lenne, és amibe 300 milliárd forint kerülne 2009-ben. Ez azt szolgálná, hogy ha a vállalkozók a kisebb adót sem fizetik be rendesen, akkor a kormány ebből pótolja a hiányzó bevételeket.
Az adócsökkentési javaslat „koncepciótlan adókavalkád”?
A szakemberek szerint adóreform helyett inkább koncepciótlan adókavalkádnak tekinthető a kormányfő javaslatcsomagja, amely érdemben nem javít a magyar gazdaság helyzetén.
A portfolio.hu internetes gazdasági szakportál elemzésében rámutat: egyszerűsítést nem ígér a személyijövedelemadó-rendszerben Gyurcsány Ferenc, pedig a szakértők már évek óta ezt szorgalmazzák. Ráadásul a munkáltatói tb-járulék differenciált csökkentése szerintük éppen az adóelkerülést segítheti. Elszaporodhatnak ugyanis azok a cégek, amelyek a hátrányos helyzetű kistérségekben alakulnak meg, majd három év után megszűnnek. A társasági adó emelését pedig hátbatámadásnak érezhetik a vállalkozások, hiszen ezzel kell fizetniük a különadó eltörléséért.
Az SZDSZ ügyvivője, Gulyás József szerdán nem kívánt érdemben reagálni Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Népszabadságban publikált adócsökkentési programra tett javaslatáról. A politikus a Magyar Televízió Nap-kelte című adásában és ezt követően az MTI-nek azt mondta a dokumentumról, hogy személyes várakozásai összességében mások voltak.
Gyurcsán lemond, ha nem érvényesülnek elképzelései
Gyurcsány Ferenc lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket, illetve a költségvetést. Ezt maga a miniszterelnök mondta a közszolgálati rádiónak adott interjújában azután, hogy bejelentette adó- és járulékváltoztatási elképzeléseit. Az adóamnesztiával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy gondolkoznak a lehetőségén, de megvalósítása, illetve annak formája még kérdéses – ismerteti a rádió honlapja.
Pénz a cégautókból és a bírságokból
Gyurcsány a részletekről azt is elmondta, hogy a cégautóknak semmilyen költségét nem lehet majd elszámolni a társaság költségei között, ez tízmilliárd forintot "hoz a konyhára". Mint mondta, javasolják az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának felemelését, az üzemanyagét azonban nem. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy háromszorosára fogják emelni azt a bírságot, amelyet akkor vetnek ki, ha egy 20 fő feletti vállalkozás 20 főnként nem alkalmaz egy csökkent munkaképességű dolgozót. Hozzáfűzte: ez önmagában közel 50 milliárd forintot jelent.
Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy az ésszerűség és a teljesíthetőség határáig csak banki átutalással lehetne árut vagy bért kifizetni. Azt egyelőre nem tudta megmondani, milyen értékhatár felett kellene átutalással fizetni. Mint mondta, a kormány szerdán tárgyalja első olvasatban az ezzel kapcsolatos munkaprogramot. Ugyanakkor példaként említette, hogy építkezések vagy lakásvásárlás esetén elvárható a bankátutalásos fizetés.
(hírTV, MTI)
