A tárca vezetője, utalva arra, hogy a világon mindenütt keresik a válaszokat az oktatásügy és nevelés kérdéseire, kiemelte: nincs általános recept, azt nekünk magunknak kell vitákon keresztül kiérlelnünk, kidolgoznunk. A nevelés és oktatás ügye „össztársadalmi tevékenység” – hangoztatta. Válaszút előtt állunk, s a helyes megoldás nemzedékek életét határozza majd meg. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le porosz vagy angolszász oktatási mintára – tette hozzá. Az iskola a társadalom minden problémáját nem tudja megoldani, nem is lehet a feladata, de nélküle nem megy – közölte.
A miniszter szólt arról is, hogy az Új Tudás Program végrehajtása megkezdődött, és jelenleg is zajlik, a szükséges közoktatási törvénymódosításokat elfogadta a parlament, újabbak már nem várhatók. A tárca vezetője kiemelt helyen említette a tehetséggondozást és az iskolafelújítást. Utóbbiak a legközelebbi jövőben megkezdődnek – ígérte, hozzátéve: ezzel párhuzamosan folytatódnak az informatikai fejlesztések is. Jó iskola azonban nincs jó pedagógus nélkül, ezért a következő évi költségvetés már tartalmazza azokat a tételeket, amelyek a pedagóguspálya presztízsének emelését szolgálják – mondta.
Hiller István előadásában a szakképzést a magyar gazdaság legégetőbb kérdésének nevezte, és gyakorlatorientáltabbá tételét szorgalmazta. Kifejtette: a szakmai szervezetekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve ez az irány a domináns, és a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása is ezt a célt szolgálja. Összegzése szerint az első eredmények már láthatóak. A miniszter közölte: csak annak a fiatalnak van esélye, akinek van szakmája, szakképzettsége, diplomája. Más esetben folytatódik, ami eddig volt: „segély segély hátán”.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaság szempontjából jónak látta Hiller István megközelítését. Azt mondta: az az irány, amelyen a szakképzés halad, jó, ezen az úton kell továbbmenni. A gazdasági versenyképességet hátráltatja, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ez nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára igaz – mondta. Hangsúlyozta: munkaerőpiac-orientáltabb képzésre van szükség, ugyanakkor Magyarország az első fontos lépést már megtette azzal, hogy felismerte a tudás fontosságát. Elmondta: azt szeretnék, ha 2012-ig a szakképzés a tizedik évfolyamokon is elindítható lenne, a kamarákat bevonnák a felsőoktatásban a természettudományos képzésbe, s növekedhetne szerepük a felnőttképzésben és az iskolarendszeren kívüli oktatásban.
Kiss Péter kancelláriaminiszter az egész életen át tartó tanulás fontosságát emelte ki a tanácskozáson. Kitért ugyanakkor arra is, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, akikhez a jelen keretek között automatikusan nem jutnak el az intellektuális javak. Meghatározó és közös felelősség, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk már gyermekkorban, segítve a jobb indulást. Ehhez a korai fejlesztés fokozott támogatására van szükség – hangsúlyozta a miniszter.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a plenáris ülésen elhangzottakra úgy reagált az MTI-nek: a PDSZ már korábban is jelezte, hogy azok az oktatáspolitikai elvek, amelyek az Új Tudás Programban vannak, támogatandók, de az ezt részletező lépések komolyan átgondolandók. Példaként említette, hogy nem lehet a kistelepüléseken az iskolák önállóságának megszüntetésével, bezárásával integrációs oktatást és esélyegyenlőséget megvalósítani. Pedagógusok ezreinek elbocsátásával az oktatás minőségét nemhogy javítani, de fenntartani sem lehet – mondta. Minden pedagógust meg kell becsülni, s nem azt mondani, attól lesz jó a közoktatás, hogy a pedagógusok meghatározott körét támogatják kiemelten.
A tanácskozás szekcióülésekkel folytatódik, a kongresszus csütörtöki zárónapján felszólal Sólyom László államfő.
(MTI)
origo.hu
„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja
