Ittzés: Ordass a börtönt választotta az alávetettség helyett

Ordass Lajosra, a kommunizmus ideje alatt üldözött püspökre emlékezett halálának 30. évfordulóján a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) és az Ordass Lajos Baráti Kör vasárnap a budapesti Farkasréti temetőben. Az ünnepi istentiszteleten beszédet mondott Ittzés János, az MEE elnök-püspöke és Prőhle Gergely, az egyház országos felügyelője.

MNO
2008. 08. 17. 16:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ittzés János – utalva Ordass Lajos életútjára – kijelentette: „az egyház ügyét nem lehet féligazságokkal életben tartani”, az egyháznak mindvégig ragaszkodnia kell a megváltás igazságához. A pártállami időszakban az 1945-ben evangélikus püspökké szentelt Ordass Lajos „inkább börtönbe ment, mint hogy engedje, hogy kívülálló hatalom rendelkezzen Krisztus egyházával”, így ő „mindvégig állhatatos maradt” – folytatta. Az elnök-püspök felhívta a figyelmet arra, nem az a jövő útja, hogy az egyház – megalkudva a bűnnel – taktikázzon a túlélésért, hanem az, hogy következetesen kiálljon az evangélium igazságáért.

Prőhle Gergely arra emlékeztetett: az először 1948-ban bíróság elé állított, majd 1958 nyarán a püspöki székből végleg felállított püspök „élete a hitben való megállás megható példája”. Megfogalmazása szerint 1945-ben adott püspöki programja a mai napig aktuális többek között az állam és az egyház viszonyát, valamint az egyház társadalmi hasznosságát illetően. Az országos felügyelő beszédében a szocialista rendszer egyházi vonatkozásában kitért arra: az egyházi közelmúlt feltárása, az, hogy kiderüljön, ki volt érintett a titkos ügynöki hálózatban az egyházi tisztviselők közül, „nem lehet az alaptalan vádaskodás és a felesleges heroizálás melegágya”.

Ordass Lajos 1901-ben Torzsán született, evangélikus lelkésszé 1924-ben szentelték, majd Hartára, Lovasberénybe, Budapestre és Soltvadkertre helyezték segédlelkészként. Gyülekezeti lelkész volt 1931-től Cegléden, 1937-től pedig egyházmegyei esperesi rangra emelkedett. 1939-től a Bányai Egyházkerület lelkészegyesületének elnökévé választották. Lelkészként 1941-től a kelenföldi gyülekezetben szolgált. Cikkeiben egyházi megújulást hirdetett, gyakran írt szociális kérdésekről, és élesen bírálta a nemzetiszocializmust. A német megszállás után megváltoztatta német vezetéknevét. A zsidóüldözések idején bekapcsolódott az embermentésbe. 1945. augusztus 15-én megválasztották a Bányai Evangélikus Egyházkerület püspökévé.

Mivel ellenezte az egyházi iskolák államosítását, 1948. augusztus 24-én házi őrizet alá helyezték, pár hónappal később két év fegyházra ítélték, majd az egyházi fegyelmi bíróság megfosztotta püspöki hivatalától. 1956. október 5-én ítéletét semmissé nyilvánították, ezután egyháza is rehabilitálta. Ordass 1956. október 31-én elfoglalta a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki hivatalát. 1958. június 24-én ismét eltávolították, ezután visszavonult a közélettől. 1957-ben az Evangélikus Világszövetség első alelnökévé – korábban második alelnök volt-, 1963-ban az elnökség tiszteletbeli tagjává választották. Budapesten hunyt el 1978-ban. 1990-ben, illetve 1991-ben jogilag és egyházjogilag is rehabilitálták.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.