Nem hozza haza Grúziából a magyarokat a Külügyminisztérium

A Külügyminisztérium nem tervezi a Grúziában tartózkodó tíz magyar állampolgár kimenekítését, mert ők az ENSZ és az EBESZ ottani misszióiban teljesítenek szolgálatot - mondta Kohári Lajos, a tárca helyettes szóvivője hétfőn.

A helyettes szóvivő szerint a két nemzetközi szervezet valószínűleg folyamatosan értékeli az országban kialakult helyzetet, és ha szükséges, evakuálják munkatársaikat. Kohári Lajos hozzátette, hogy legutóbb vasárnap érdeklődött a helyzetükről és akkor azt az információt kapta, hogy jól vannak, mindannyian a körletükben tartózkodnak.

A helyettes szóvivő elmondta, hogy amíg a harcok tartanak, biztosan nem utazik Grúziába Juhász Sándor nagykövetjelölt. A korábbi litvániai nagykövetet, aki 2007-től a Külügyminisztérium protokollosztályát vezette, idén április végén hallgatta meg a parlament külügyi bizottsága, amely egyhangúlag támogatta a kinevezését. Kohári Lajos elmondta, hogy Juhász Sándor jelenleg itthon folytatja a felkészülést a poszt ellátására.

Grúziában jelenleg nincs magyar nagykövet, az országgal kapcsolatos teendőket a kijevi nagykövet látja el. A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt. A grúz erők azután indítottak támadást Chivali, a dél-oszét főváros ellen, hogy a tbiliszi kormány úgy döntött, „helyreállítja az alkotmányos rendet” Dél-Oszétiában.

Az orosz erők véres harcok árán vasárnap visszafoglalták Dél-Oszétia fővárosát, Chivalit, ahová a grúz hadsereg pénteken betört. Grúzia vasárnap bejelentette, hogy kész az azonnali tárgyalásra Moszkvával az ellenségeskedés befejezéséről, katonái tűzszüneti parancsok kaptak és kivonultak a konfliktusövezetből. A harcok ennek ellenére folytatódnak.

A Szovjetunió felbomlásának idején az éledő grúz nacionalizmusra hivatkozva Dél-Oszétia vezetői bejelentették, hogy külön akarnak válni Grúziától, és – egyesülve Észak-Oszétiával – Oroszországhoz akarnak tartozni. Rövid, de heves harcok után Dél-Oszétia gyakorlatilag elszakadt Grúziától, noha nemzetközi jogi szempontból senki nem ismeri el önállóságát, még legfőbb támogatója, Moszkva sem. Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat. Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz, legfőbb céljai között tartja számon a szakadár területek visszaterelését Tbiliszi fennhatósága alá.

(MTI)