Bazilika címet kapott a máriagyűdi templom

Basilica minor, azaz kis bazilika címet kapott a máriagyűdi kegytemplom, az erről szóló pápai dekrétumot Juliusz Janusz apostoli nuncius vasárnap, a templomban tervezett ünnepi szentmisén hirdeti ki – közölte a Pécsi Egyházmegye sajtóreferense.

Az ünnepségen, amelyet Kisboldogasszony főbúcsúján és a németek búcsúján tartanak, részt vesz Mayer Mihály megyéspüspök és Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök – mondta Fazekas Orsolya. A ceremónia fontos mozzanata, hogy Szent Péter kulcsait az újonnan kihirdetett bazilika bejárata felett elhelyezik. A két kulcs a Máté evangéliumában található mennyek országának kulcsait jelképezi, amelyeket Jézus rábízott Péter apostolra a keresztények gyülekezetével együtt.

A ma Siklóshoz tartozó Máriagyűd templomát 1805-ben VII. Pius pápa nyilvánította kegyhellyé. A hagyomány szerint a XII. század közepén ezen a helyen imádkozott II. Géza király és ajánlotta Mária pártfogásába koronáját és trónját. A Boldogasszony tiszteletére kőtemplomot építtetett, amely 1148-ban készült el. A XVII. század végén fából faragott Mária-szobor került a templom birtokába, mely a korabeli szemtanúk szerint valódi könnyeket hullatott az előtte imádkozókért. Az 1700-as évek elején a pestisjárvány elől a nép a csodatévő, könnyező szenthez menekült, gyógyulásért esedezve. A járvány után a túlélők hálából felépítették a ma is látható kápolnát a nagytemplom déli oldalán.

A templom népszerűségét jelzi, hogy évente mintegy 150-200 ezer turista, zarándok keresi fel. A bazilikák egyházi jogi kiváltsággal rendelkező templomok, amelyek hosszú időszakra visszatekintő, kiemelkedő hitéletük elismeréseként kapják meg privilégiumukat a Szentszék Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjától. A basilica minor rang elnyerése érdekében a folyamat kezdeteként általában a megyéspüspök felterjeszti a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjához azokat az indokokat, amelyek alapján az a kiváltságra érdemes. Ennek odaítéléséhez jelentősen hozzájárulhat, hogy az adott épület a lelkiség gyakorlásához milyen mértékben járul hozzá.

Ennek egyik mozzanata a kegyhellyé, illetve búcsújáróhellyé válás, ám ez önmagában nem elegendő a basilica minor cím elnyeréséhez. Ezenkívül magas szintű képzőművészeti elvárásoknak kell megfelelnie, építészetileg és berendezésében különleges értéket kell képviselnie. A cím odaítéléséről a Vatikán kongregációja – ami világi viszonylatban a minisztériumnak felel meg – hozza meg a döntését, majd az erről szóló pápai dekrétumot szentmise keretében hirdetik ki a híveknek.

Ezt a közzétételt a megyéspüspök is végezheti, bár ez nincs szigorúan előírva. A basilica minornak különleges jogállása van, ami kiváltságokkal jár. Ilyenek: a teljes búcsú elnyerésének lehetősége az illető templomban évente négyszer, a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén és felszerelési tárgyain. Továbbá a bazilika plébánosát megilleti a vörös szegélyű fekete papi viselet, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, valamint a bazilika plébánosa Credót mondhat minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze. Magyarországon jelenleg tizenhét bazilika rangú templom van.

(MTI)