Gyurcsány Ferenc miniszterelnök A megegyezés szükségszerűsége címmel tartotta meg napirend előtti felszólalását. Gyurcsány bevezetőjében elmondta: Magyarország az elmúlt két évben elérte a 2006-ban lefektetett célokat, megvalósult az új egyensúly programja. Sikerült két dolgot teljesíteni: az elmúlt 20 év legnagyobb kiigazítása ellenére a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti különbségek csökkentek, valamint hazánk üzleti környezete egyre javult – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon az egyensúly teremtése mellett megmaradt a szociális biztonság, a növekedés jó irányt vett, és az infláció is elkezdett csökkenni. „A fő kérdés, hogy merre tovább” – tette föl a kérdést Gyurcsány. Az MSZP elnöke szerint hazánk jövője a tudás és a munka becsületének a megerősítése lehet. „Nekünk, szociáldemokratáknak a célja, hogy Magyarország nyugatos, gyarapodó polgári ország legyen” – tette hozzá. A politikus radikális megoldásnak nevezte a parlament feloszlatását, a szociális kérdés megoldására tett javaslatokat, valamint a radikális adócsökkentést is.
Fotó: Reuters
Gyurcsány politikája két legfontosabb elemének az időskori biztonság megtartását, valamint az Új tudás programját nevezte meg. „Nem elég tankönyvet adni, hanem 2009-től olyan programot indítunk, mely szerint minden gyermeknek számítógépet juttat” – ígérte az MSZP első embere. Ezenfelül Gyurcsány ígéretet tett arra, hogy Klebelsberg óta a legnagyobb iskolafelújítási program kezdődik el, valamint a kezdő tanárok 30-40 ezer forintos bérkiegészítést kapnak.
A szociális segélyekről elmondta Gyurcsány, hogy a rendszeres segélyek terén jelentős reformok kellenek, azonban nem a segélyért kell dolgozni, hanem a munkáért bért kell fizetni. Nemzeti közmunkaprogramot hirdetett Gyurcsány, így juttatva munkához az arra rászorulókat. A kormányfő beszélt arról is, hogy speciális támogatást vezet be a kormány a távfűtéses lakásban lakók számára, figyelembe véve, kinek milyen a szociális helyzete. Mint mondta: „oda kell fordulni a különböző energiacégekhez”, és tőlük kell hozzájárulást kérni. Véleménye szerint a Robin Hood-adóra azért van szükség, mert több tízmilliárd forint kell a panellakásokban lakók támogatásához, akik jelenleg kétszer annyit fizetnek a fűtésért, mint az egyéni fűtést használók. A következő két évben mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy távhőfogyasztása mérhető, szabályozható legyen, erre külön lesz forrás a költségvetésben – jelentette ki a miniszterelnök.
Visszakapjuk a szolgáltatások áfáját?
Gyurcsány szerint elképzelhető, hogy bevezetik: ha az emberek számlát kérnek egy szolgáltatásról, és azt meg is tartják, akkor az áfát az év végén levonhatják az adójukból. Részletek...
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalására reagálva azt a kérdést intézte a miniszterelnökhöz, hogy ha a Megegyezés című „fizetett politikai hirdetés” annyira világos, akkor miért nem vezették azt be korábban. Az ellenzéki képviselő meglátása szerint a „szocialisták dokumentumokat gyártanak, közben nem vették észre, hogy éllovasból sereghajtók lettünk”. Navracsics közölte: a legújabb program Gyurcsány munkatársai 3-4 éves paneljeinek összeollózása.
A kormányfő foglalkoztatottsággal kapcsolatos gondolatait dicséretesnek nevezte Navracsics, ám felhívta rá a figyelmet, hogy tavaly 55 ezer fővel, „egy megyeszékhelynyivel” csökkent a foglalkoztatottak száma. Az adócsökkentésről szólva pedig a fideszes politikus emlékeztetett: ezt Gyurcsány korábban „vuduzásnak” és „förtelmesnek” bélyegezte, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy két éve a szocialista–szabad demokrata kormány hirdetett adócsökkentő programot, amelyet a kabinet a választások után vissza is vont. Navracsics zárszavában gyávának nevezte Gyurcsányt és az MSZP-t, amiért az ülést megelőzően a házbizottságban nem támogatták, hogy az Országgyűlés szavazzon a Megegyezés című „szösszenetről”.
MDF: Nincs kormányzás
A miniszterelnök javaslatokat kért, nos ennek állunk elébe – kezdte napirend előtti felszólalását Dávid Ibolya. Ami a mérleget illeti – természetes vannak pozitív dolgok – fogalmazott az MDF elnöke. „Ilyenek az autópálya építések, az innovációs központ létrehozása hazánkban, illetve a létesülő Mercedes-beruházás”. Dávid kijelentette: Miniszterelnök úr mára már senki sem ért egyet önnel, és alig van olyan szakértő, aki kiállna ön mellett. De egy biztos ma a parlamentben eldől, hogy a mi indítványunknak vagy az ön állítólagos programjának van e nagyobb támogatottsága a parlamentben – zárta beszédét Dávid.
Semjén: Adjuk vissza az emberek kezébe a döntést!
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szónoklatában Gyurcsány Ferencre utalva vázolta: „amit ma hallottunk, az annyiban más a korábbiaktól, hogy nincs benne új elem”. Mint fogalmazott, Gyurcsány a gondolatokból már régen kifogyott, a szavakból még sosem. Részletek...
Lendvai: Jelképes, hogy itt van Barroso
Lendvai Ildikó napirend előtti felszólalásában elmondta: jelképes ereje van annak, hogy Barroso a köreikben ül, mert a parlamentarizmust erősíteni kell, bár éppen ez ellen akarnak többen indítványt benyújtani, és a magyar politikai normák közül is ki akarják húzni az európaiságot. Részletek...
Fodor Gábor, aki az SZDSZ nevében szólalt fel, lényegében megismételte korábbi érveit arra, hogy miért nem támogatják majd sem a parlament feloszlatását, se az előre hozott választásokat.
Gyurcsány ismét riogat
Az én dolgozatomat politikai okokból nem szavazhatja meg az SZDSZ – közölte napirend előtti viszontválaszában Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök elmondta: nem érti, hogy a szabad demokraták miért áldozzák fel napi sikerekért a hosszú távra szóló javaslatot.
Meglátása szerint a „parlamentet nem erre kell használni”, illetve „nem önöknek kell erre használni” – szólt Fodor Gáborhoz. Arra a felvetésre, hogy mit tart kormánya hat év alatt elért eredményének, a miniszterelnök a következőket sorolta fel: eltörölték a sorkatonaságot, növelték a családi pótlékot, ingyenes tankövet és étkezés biztosítottak, elérték, hogy egy óra alatt lehet céget bejegyezni, és említette a 13. havi nyugdíjat is.
Beszédének utolsó felét „drága liberális barátaihoz” intézte Gyurcsány: úgy véli, hogy csak az arányokban nem értenek egyet a szocialisták és a liberálisok, az irányban igen. Közölte: „kötelessége a két pártnak a kompromisszum” mert egy olyan „Magyarországgal találjuk szembe magunkat, amely támadja közös elveinket, a szabadság és egyenlőség intézményeit és a szekularizált értékeket”. Gyurcsány szerint „ettől a Magyarországtól nem nekünk, hanem a gyermekeinknek kell félni” (Úgy látszik, újabb kormányzati jósdája akadt Gyurcsánynak: a kormánypárti 168 órának adott interjújában Dr. Vankó Zsuzsanna teológus, a Keresztény Advent Közösség által üzemeltetett Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektora kísértetiesen hasonló hangnemben nyilatkozott. Szerinte „ha a jobboldal esetleg kétharmados többséggel kerülne kormányra, az nem pusztán konzervatív hatalomátvételt jelentene. A KDNP „akciói” azt jelzik, hogy a törvény szintjére emelnék a keresztény normákat, hiszen kétharmaddal már módosítható az alkotmány is. Ha a preambulumába „beszavaznák” a keresztény istenhitet, az súlyosan sértené a lelkiismereti szabadságot. Ha az egyház politikai hatalmat kapna, veszélyes folyamat kezdődne.” Vankó ilyen veszélynek tartja a kötelező hitoktatást, vagy az abortusz megtiltását. – A szerk.)
