Kósa: „Bűncselekménnyel” felérő, ha privatizálják a vízművállalatokat

A Fidesz törvénymódosító javaslatban kezdeményezi, hogy maradjanak többségi állami tulajdonban a regionális vízművállalatok – jelentette be Kósa Lajos, az ellenzéki párt alelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

A javaslatot benyújtó Kósa Lajos emlékeztetett arra, hogy korábban a kormány Új tulajdonosi programjában szerepelt a vízművek bizonyos részvénycsomagjának értékesítése. Bár a fideszes politikus tudomása szerint ez egy kormányülésen kikerült a javaslatból, de – mint mondta – „a bizalomvesztés okán nem nagyon lehet nekik hinni”.

Kósa Lajos úgy látja, a vízközmű-szolgáltatások jelenlegi, rendezetlen szabályozása mellett „bűncselekménnyel” felérő, ha privatizálják a vízművállalatokat, ezért kezdeményezi, hogy az öt regionális vízművállalat állami részesedése legalább 50 százalék plusz egy szavazat legyen.

Hangsúlyozta: Magyarországnak nagyon fontos nemzeti kincse az ivóvízbázis, és „nem kellene ezt is elbaltázni”, mint ahogyan szerinte a korábbi előkészítetlen privatizációk esetében megtörtént. Elismerte, hogy az vita tárgya lehet, kell-e privatizálni a vízközműveket, de a jelenlegi rendezetlen szabályozás mellett elfogadhatatlannak nevezte a magánosítást.

Mint mondta, a privatizáció ellen szól, hogy ha értékesítenék a regionális vízműveket, akkor az állam – ha áttételes formában is – a magánvállalatokat támogatná. Ugyanis – folytatta – az állami költségvetés jelenleg csaknem ötmilliárd forinttal támogatja azokat az önkormányzatokat, amelyek az állami regionális vízművektől vesznek vizet, de nem tudják kifizetni a teljes árat, mert akkor a lakosságnak akár kétszeres vagy többszörös vízdíjdrágulást kellene elszenvednie.

Debrecen fideszes polgármestere szintén a rendezetlen szabályozásra hozta példaként, hogy Magyarországon jelenleg több mint 400 vízművállalat van, szemben például a hasonló méretű Portugáliával, ahol 10-20 ilyen cég működik. Mint mondta, a 90-es években ad hoc módon létrejött vízművállalatok ráadásul nincsenek egymással versenyben, körülményes a szolgáltatások árának és minőségének ellenőrzése, ezért fordulhat elő, hogy egyik önkormányzatnál a víz 150 forint, egy másik, vele határos önkormányzatnál viszont 400 forint.

A szabályozást azért is rossznak tartja Kósa Lajos, mert az megengedi, hogy a nagy vízfogyasztó nagyvállalatok leváljanak a közösségi vízművekről, és saját vízműbázist telepítsenek, hiszen ha megvannak a megfelelő papírok, akkor a környezetvédelmi hatóság erre nem tudja megtiltani.

A fideszes képviselő szerint ez több problémát is felvet: egyrészt felborítja a lakossági árakat, másrészt több tucat olyan esetről is tudnak, amikor a vállalat nem szakszerűen, úgy telepített kutat, hogy a szennyeződés a fúrás mentén leszivárgott a vízbázisba, így az önkormányzat kénytelen volt a lakosságot kiszolgáló kútjainak egy részét leállítani.

Mint elhangzott, a nagyvállalatok egyedi lekötésének problémája a csatornaszolgáltatásnál is jelentkezik, hiszen vannak olyan cégek, amelyek engedélyt kapnak önálló szennyvízkezelésre, majd ezzel a szennyvízzel öntöznek.