Ombudsman: hogyan lehet a zárolt vagyonból büntetést fizetni?

Szabó Máté szerint a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti az adóhatóság, ha késedelmi pótlékot vet ki és annak behajtására végrehajtási eljárást indít, miközben az adózó azért nem tud fizetni, mert nem fér hozzá a büntetőeljárásban zárolt vagyonához. Az ombudsman felkérte az APEH elnökét, vizsgálja meg, hogy az utóbbi tíz évben történtek-e hasonló esetek.

MNO
2008. 09. 11. 12:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ombudsman kérését egy konkrét esetre alapozta, melyben a panaszos jelentős jövedelmet szerzett, amivel kapcsolatban 1996-ban büntetőeljárás indult ellene, és a nyomozó hatóság zár alá vette a teljes vagyonát. Ezt követően az APEH 231 millió forint összegű adótartozást állapított meg. A panaszos az adótartozást nem tudta megfizetni, mert nem fért hozzá a bankszámlájához, nem rendelkezhetett ingó és ingatlan vagyonával, a bíróság pedig nem engedélyezte, hogy feloldják az adótartozásnak megfelelő vagyonrész zárolását. Az adóhatóság a zár alá vétel tényét figyelmen kívül hagyta, az adótartozást további bírságokkal és pótlékokkal terhelte. A panaszost a bíróság 2003 áprilisában az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, a zár alá vételt megszüntette.

Az adózás rendjéről szóló korábbi és a jelenleg hatályos törvény szerint nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, és a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. A teljes vagyon zár alá vétele egyértelműen ilyen ok – szögezi le Szabó Máté.

Az ombudsman álláspontja szerint az adóhatóság nem hivatkozhat arra, hogy a végrehajtási eljárás során ezt nem észlelte, hiszen a zárolt vagyonból nem lehet végrehajtani. Azzal pedig, hogy ennek ellenére adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel, az APEH a jogállamiság elvével és a tisztességes eljárás követelményével összefüggő visszásságot okozott.

Szabó Máté ombudsman az ügyben megkereste az adóhatóságot, amely ezt követően felülvizsgálta a szankciókat és törölte azokat. A konkrét ügyben ezért külön ombudsmani intézkedésre nem került sor. Ugyanakkor az országgyűlési biztos kezdeményezte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökénél, hogy belső vizsgálattal tárja fel, történtek-e az elmúlt 10 évben hasonló esetek, és amennyiben igen, tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű állapot helyreállítására – áll az Országgyűlési Biztos Hivatala által kiadott közleményben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.