Bujdosó Sándor szerint a 3800 lakosú Fertőszentmiklós jól kamatoztatja kedvező földrajzi adottságait, amelyek átgondolt településfejlesztéssel párosulnak. Fejlesztéseit térségi szemlélet hatja át, és mikrokörzeti központként sokat tesz az oktatásért és a szociális ellátásért.
Köszöntőjében Németh Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője kiemelte: Fertőszentmiklóson olyan képviselő-testület és olyan közösség tevékenykedik, amelynek tagjai, a polgármestert is beleértve, nem veszekedtek, hanem képesek voltak összefogni a település érdekében.
A község évezredek óta lakott, a XIII. századi oklevelek említik először a települést. A tatárjárás után a majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek Szent Miklós a védőszentje, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentjéről nevezték el.
A 80-as évek végétől jelentősen fejlődött a nagyközség infrastruktúrája, új általános iskola épült, és a lakások 90 százaléka vezetékes telefonnal, kábeltévé-csatlakozással, gázfűtéssel, ivóvízhálózattal és szennyvízelvezetéssel rendelkezik. A rendszerváltás után átalakult Fertőszentmiklós gazdasági arculata: vállalkozók hoztak új színt a település iparába, kereskedelmébe, vendéglátásába.
Azt követően, hogy Sólyom László köztársasági elnök július 1-jével nyolc településnek adományozott városi címet, 306-ra nőtt a magyar városok száma.
(mti)
