Több rendelkezés alkotmányellenes az OÉT-törvényben

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint alkotmányellenes az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvények több rendelkezése - közölte a testület sajtófőnöke.

A két, az Országgyűlés által 2006. december 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát az államfő kérte a testülettől – mondta Sereg András. A köztársasági elnök alapvetően a két törvényben rögzített egyes közhatalmi jogkörökkel összefüggésben indítványozta az előzetes alkotmányossági vizsgálatot.

Sólyom László megítélése szerint az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és az abban részt vevő országos szakszervezeti szövetségek meghatározott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásakor egyetértési jogkört kapnak, ellentétes az alkotmányban foglalt jogállamiság elvével. Ezek a szervezetek ugyanis a köztársasági elnök szerint nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval – idézte az államfő álláspontját a sajtófőnök.

Sereg András elmondta: az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy – amint azt a köztársasági elnöki indítvány is felveti – alkotmányosan adható-e az OÉT-nek és a szakszervezeteknek a jogszabályalkotásban egyetértési jog. Határozatában az Ab hangsúlyozta az érdekegyeztetés hagyományos konzultatív formáinak fontosságát, de korábbi álláspontját ismét megerősítve leszögezte: „a jogszabályalkotás zárt rendszert képez, melynek alapvető szabályai az Alkotmányban találhatók”.

A testület álláspontja szerint az alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt, vagyis mindenkire nézve kötelező normákat alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes. Az alkotmányellenesség ezen okból történő megállapítása miatt az Alkotmánybíróság a demokratikus legitimáció kérdését nem vizsgálta érdemben – tette hozzá a sajtófőnök. A határozathoz – amelyet mintegy tíz alkalommal tárgyalt a testület – négy alkotmánybíró is különvéleményt csatolt.

Ha a köztársasági elnök egy törvényt aláírás előtt véleményezésre megküld az Alkotmánybíróságnak, akkor azzal a testület az alkotmány értelmében soron kívüli eljárásban foglalkozik. Ha az Alkotmánybíróság – osztva az államfő alkotmányos aggályait – megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök az érintett törvényt visszaküldi az Országgyűlésnek.

„Nem mondhatunk le jogainkról” – áll a LIGA Szakszervezetek hétfői közleményében, amely szerint ha nem szereznek a munkaadóknak és szakszervezeteknek a mostaninál jóval erősebb felhatalmazást, akkor a továbbiakban csak konzultatív jogot gyakorolhatnának az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A helyzet megoldása érdekében azt javasolják, hogy tartsanak választásokat a munkavállalók körében. Emlékeztetnek arra, hogy ennek részleteit a LIGA – választási szakértők bevonásával – már hónapokkal ezelőtt elkezdte kidolgozni, és hasonló módon kellene eljárni a munkáltatói oldalon is.

Álláspontjuk szerint „az OÉT az elmúlt 20 évben társadalmi közmegelégedésre töltötte be feladatát, ezért nem mondhat le jogairól, sőt erősítenie kell azokat”. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint az Alkotmánybíróság döntése, amely az OÉT, vagy a benne részt vevő szervezetek legitimitását kérdőjelezi meg, „nem jött jókor” a miniszterelnökkel való egyeztetés előtt.

A főtitkár ugyanakkor sérelmezte a nem egyértelmű fogalmazást, állásfoglalást az ügyben az Ab részéről. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a döntést a testület öt-négy arányban hozta. Dávid Ferenc egyben utalt arra is, hogy a kérdéses jogszabályt át kell dolgozni, „a kabátot újra kell gombolni” az OÉT-ban részvevő szervezetek közreműködésével.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke úgy vélekedett: az OÉT egyetértési jogát a szóban fogó törvényből ki lehet venni – így könnyen orvosolható az Ab kifogása -, anélkül, hogy az alapvető funkcionális működése a mechanizmusnak sérülne a minimálbér megállapításakor. A kormány ezt a megállapodást ugyanis rendeletben nem pedig törvényben hirdeti ki, így a kabinet kötelezettséget vállalhat, hogy az OÉT véleményét ez ügyben figyelembe veszi, akár törvényi felhatalmazás nélkül is.

(MTI)