Sólyom: A nemzet ma több központú és „szétfejlődött”

„Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket” – jelentette ki Sólyom László. A köztársasági elnök a nemzeti csúcsról is beszélt a Reakció című internetes lapnak, amelyen arra hivatkozva nem vett részt, hogy „az állam nem így működik”, és reagált arra is, hogy az általa létrehozott bölcsek tanácsának felállítását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanezzel a mondattal kommentálta.

Sólyom László szerint a közös történelem és kultúra oldhatja a görcsöket Magyarország és Szlovákia között – a köztársasági elnök a határon túli magyarok ügye mellett arról is beszélt a Reakció című internetes lapnak, hogy nem lát stratégiát a kormány válságkezelő lépései mögött. Sólyom László Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott hétvégi érsekújvári megbeszélésével kapcsolatban azt mondta: „ahogy tőlem nem vesz el semmit, ha északi szomszédunknak Békés megye az ottani szlovákok miatt különösen kedves, én is elvárom, hogy a felvidéki magyarokkal való kapcsolattartást ne nevezzék irredentizmusnak”. Eredménynek nevezte, hogy békességben tudtak tárgyalni, és „a nemzetiségi feszültségtől mindig ideges és értetlen Európának” megmutatták, hogy Magyarország képes felkészülten, kompromisszumra készen tárgyalni, és nem egy veszekedő, balkáni ország. „Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket” – mondta az államfő, aki „felszabadult kölcsönösséget” ajánlott a szlovákoknak.

„Rendkívül mély sebek”

Sólyom László arra a felvetésre, hogy elfogadtatható-e a kettős kötődés anélkül, hogy az utódállamok valamiféle lopakodó revíziót látnának benne, úgy vélte, hogy egyfolytában és hihetően oszlatni kell félelmeiket, biztosítani kell őket, hogy alapszerződéseinkkel összhangban elismerjük a határokat, s nem kívánunk állampolgárság és terület által meghatározott egyetlen politikai nemzetté válni. Az államfő szorgalmazta a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét, de szerinte eközben kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, és érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. Szerinte ilyen lehet az autonómia is, de ezt a fogalmat felesleges használni ott, ahol felesleges ellenállást szül. A köztársasági elnök véleménye szerint a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazást nem kellett volna kiírni, mert „rendkívül mély sebeket” ejtett a szomszédos országokban élő magyar közösségeken. Az államfő úgy fogalmazott: ha lesz eredménye elnökségének, akkor talán az, hogy sok helyen sikerült enyhítenie ezt a traumát.

Szerinte a népszavazás ötlete tipikus példája volt a végig nem gondolt érzelmi politizálásnak. „Amikor Nagy-Magyarország matricát látok egy autón, kedvem lenne tulajdonosától megkérdezni, tudja-e, milyenek voltak az etnikai viszonyok 1918 előtt. Inkább a Teleki-féle nemzetiségi térképet tenné ki, vagy akármelyik bécsi vagy Prágában kiadott korabeli térképet!” – mondta; hozzátéve „akkor tudná, hogy például már 1848 előtt román többség volt Erdélyben”. Úgy vélekedett, pozitívan befolyásolhatja a viszonyt, ha sok üzleti kapcsolat van két ország között. Hiába multinacionális cég a Mol, Erdélyben odamennek a magyarok tankolni, mert „mégiscsak a miénk” – hangsúlyozta. Az államfő beszélt a nemzeti csúcsról, amelyen arra hivatkozva nem vett részt, hogy „az állam nem így működik”, és reagált arra is, hogy az általa létrehozott bölcsek tanácsának felállítását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanezzel a mondattal kommentálta. Sólyom László úgy vélte: „Egy bonmot-t vissza lehet dobni, a tartalmát azonban nem”. Mint mondta, illúzió volt azt gondolni, hogy Magyarország összes problémáját hetven-nyolcvan ember fejenként ötperces felszólalásokban meg tudja oldani.

A nemzeti csúcs mint „show”

Szerinte a nemzeti csúcs egy olyan „show” volt, aminek az az üzenete, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban, holott a „nagy összeborulás” összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel. Őszödre is a felelősség szétterítése volt a válasz: mindnyájan hazudunk – jegyezte meg. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a miközben folyt a nemzeti csúcs, a kormány már tárgyalt a hitelfelvételről és természetesen kezelte a válságot, a nyilvánosság kizárásával. Az államfő szerint ezeket a tárgyalásokat ugyan nem a nyilvánosság előtt kellett volna lefolytatni, de nem kellett volna közben összehívni egy nagy tanácskozást azzal a felkiáltással, hogy „együtt megoldjuk a válságot”. Hozzátette: a lépések mögött nem látja a stratégiát csak a taktikát. „Hiba azt gondolni, hogy ha éppen kint van a fejünk a vízből, akkor a helyzetet végletesen súlyossá tévő strukturális válság is megoldódott” – fogalmazott.

A bölcsek tanácsa független a válságtól

Sólyom László a korrupció és az oktatás kérdéseivel kapcsolatban létrehozott bölcsek tanácsáról hangsúlyozta, hogy a tanács független a válságtól, még április-májusban kezdte el szervezni. Szerinte a tanács munkájára azért van szükség, mert a korrupció és az oktatás rossz állapota gátolja az ország gazdasági fejlődését, és károkat okoz szellemi állapotának. Az államfő semmiképpen sem „valamiféle ellentársaságként” képzeli el a tanácsot, mint hangsúlyozta, nyitottak minden együttműködésre. Az államfő az interjúban úgy vélekedett, hogy a mostani politikai elit sosem fogja tudni levetkőzni, hogy a Kádár-rendszerben szocializálódott. Szerinte a jobboldal számára a kommunizmus előtti időszak nyelve, szimbolikája volt könnyebben elérhető, mint a kiesett negyven év nyugati fejlődésének gyors megtanulása. „A másik oldalon nemkülönben: sőt az antifasiszta francia népfront újrajátszása döntötte el sorsukat” – tette hozzá. Úgy látom viszont – folytatta –, hogy az ennek következtében hosszan uralkodó, kétféle és ellenséges politikai beszédmód lassan kifullad, elkopik, az emberek megunták.

Több központú nemzet

Tévedés azt hinni, hogy Budapest központtal irányítunk egy egységes nemzetet. A magyar nemzet ma több központú nemzet. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ezzel például a kettős állampolgárság érzelmi üggyé válik, s semmiképpen nem ezen múlik a határon túli nemzetrészek megmaradása. Ezt szeretném megértetni: túlélésük azon múlik, hogy egyáltalán akarnak-e magyarok maradni. Közel áll hozzám Ernest Renan definíciója, amely szerint a nemzet emlékek gazdag örökségének közös birtokolása, de mindenekelőtt megegyezés, közös akarat a közös folytatásra. Ha tehát együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel – így Sólyom.

(MTI)