A 2009-es költségvetésben meghatározott 320 milliárd forint helyett a kormány takarékossági döntése után 313 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédelmi tárca – jelentette be Szekeres Imre honvédelmi miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. Egyenesen úgy fogalmazott: törölnek például minden olyan feladatot, ami nem feltétlenül szükséges az ország biztonsága és a szövetségesi együttműködés érdekében – derül ki a Honvedelem.hu beszámolójából. Így idén például nem lesz honvédmajális vagy nemzetközi repülőnap, ezzel 426 millió forint szabadul fel.
A honvédelmi tárca büdzséjéből eleve hiányzik 150-200 milliárd forint, ebből már nem lehet elvenni vagy kispórolni – jegyezte meg érdeklődésünkre Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezető-helyettese.
Állj katonának! – 80 ezer forintért?
A hétmilliárdos megszorítások mellett Szekeres arról is beszélt, hogy „3000 új munkahelyet hoznak létre”, ugyanis „szeretnék, ha minél több fiatal férfi és nő találna megfelelő hivatást és munkahelyet a mostani nehéz helyzetben”. A tárcavezető a krakkói észak-atlanti védelmi miniszteri találkozóról szólva úgy fogalmazott: „szükség van” szerződéses katonákra.
Míg 3000 fős „munkahelyteremtésről” van szó, kérdéses, hogy jelentkeznek az emberek katonának ebbe a láthatatlan szervezetbe, hogyan tudja vonzóvá tenni a honvédség a szolgálatot – vélte ugyanakkor Simicskó. Emlékeztetett: utoljára érdemi illetményemelés 2001-ben történt.
Az Orbán-kormány időszakában a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkári posztját betöltő politikus rámutatott: „A polgári kormány átlagosan 70 százalékkal emelte az illetményeket az akkor 45 ezer fős honvédségnél”. Ilyen gazdasági helyzetben először is ezt kellene rendezni, hogy legyen értelme katonának menni – így Simicskó. A jelenlegi illetmények 80-140 ezer forintosak, a kezdők hivatásos illetménye 75-80, a kezdő tiszté 120 ezer forint körül van. Ha külföldön teljesít szolgálatot, ez az összeg rendfokozat szerint fölmehet 2000 dollárig, ezt 6 hónapig kapja, addig tart egy misszió – fűzte hozzá.
A láthatatlan hadsereg
Csökkentik a katonai részvételt az állami és önkormányzati ünnepségeken, a külföldi vezényléseket pedig 3-ról 4 évre emelik. Spórolni próbálnak majd a rezsin is. Kezdeményezni fogja, hogy a feleslegessé nyilvánított ingatlanokat vegye át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, ezzel így 1,2 milliárd forintot tudnának megtakarítani – sorolta Szekeres a megszorító intézkedéseket.
„Mit spórol meg a tárca azzal, hogy egy önkormányzati ünnepségen van két katona és néhány koszorú? Amikor ott vannak a gyerekek, a diákok, a polgárok, akik számára az ünnepség rangját emeli, hogy magyar katonát láthattak. Úgy tűnik, a miniszter úr nincs tisztában azzal, mit jelent a honvédelem össznemzeti ügy jellege” – vélte erre Simicskó. „Így sem látunk magyar katonát az utcán, a tömegközlekedési eszközökön; a magyar társadalom nem tudja: létezik-e még Magyar Honvédség” – folytatta, hozzáfűzve: nem arról van szó, hogy mindenhol katonák masírozzanak az utcán, de eltűnt, „láthatatlan” a magyar véderő. Nem lát rá a társadalom sem a honvédségre, nem szövi át a gondolkodásmódját a haza védelmének ügye – „kevés néha beszámolni arról, hogy Afganisztánban vannak a katonáink, és kivinni oda Bochkor Gábort meg Horváth Ágnest”.
Magyar gyors reagálású erő – az afgánoknak
Szekeres Imre elmondta, hogy Magyarország az úgynevezett gyors reagálású erők egyik lövészszázadával támogatni fogja az afganisztáni választásokat, ha erre felkérés érkezik. Erről majd egyeztetni fog az öt parlamenti párttal is. A tárcavezető a NATO-találkozón azt javasolta, hogy ezeket a bevethető és elrettentő célokat szolgáló gyors reagálású erőket egy közös alapból finanszírozzák. „A gyors reagálású erőnek is csak csírái vannak meg, egyszázadnyi erő, ezt is a NATO-nak ajánlottuk fel” – pontosított Simicskó.
A szárazföldi haderőnemnél jelenleg 8250 fő teljesít szolgálatot – tette hozzá. A honvédség tárcalétszáma az Országgyűlés határozata alapján mindössze – a tízezres méretű adminisztratív létszámmal együtt – 24 950 fő, 1000 fővel emelték meg ugyanis a létszámot a pápai repülőtér beüzemelése miatt. 1000 katonánk rendszeresen külföldön van, 1000 felkészül erre a feladatra, váltásban 1000 „piheni ki” feladatát. Az országot pillanatnyilag mindössze alig több mint 5000 katona védi. „Ők többnyire könnyűlövészek, mivel a tüzérség megszűnt mint fegyvernemi kultúra, a harckocsizók errefelé tendálnak (két kezünkön meg tudjuk számlálni, hány harckocsi van működőképes állapotban a magyar honvédségnél)”. A gépesített, nehézeszközökkel, páncélozott eszközökkel fölszerelt dandárjainkat lecsupaszították és könnyűlövész dandárokká alakították, ebből lett a tatai és a debreceni dandár – egészítette ki az elhangzottakat a kereszténydemokrata politikus.
Egy igazi hadsereg feladataitól Liliputig
Kezdeményezni fogom a kormánynál azt is, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanokat, valamint a Nemzeti Földalap szintén feleslegessé vált ingatlanjait átadhassuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy őrzésük onnan kezdve ne katonai feladat legyen. Ezek az intézkedések fogják biztosítani, hogy kevés pénzből is jó teljesítményt tudjunk nyújtani – sorolta Szekeres a tervezett intézkedéseket.
Másképp közelíti meg a hadseregek feladatrendszerét Simicskó, aki szerint e témakör így foglalható össze: védelem, elrettentés, erődemonstráció, kényszerítés. Ehhez járulhat még a békemissziókban való részvétel a nemzetközi biztonság védelme érdekében – foglalta össze Simicskó. Védelmünket a már említett mintegy 5000 katona látja el; az elrettentés a stratégiai fegyverekkel rendelkező államok eszköze, erődemonstráció általában a katonai parádék és a hadgyakorlatok alkalmával mutatkozik meg. Ez azt jelenti, hogy Moszkvától Párizsig vagy katonai parádékkal, vagy látványos hadgyakorlatokkal hívják fel a figyelmet arra, hogy „mi felkészültek vagyunk – nem akarunk senkit megtámadni, de jobb, ha más sem teszi ezt”.
Itthon újabban inkább számítógépes szimulációs hadgyakorlatokról beszélhetünk, ami elég nehezen tudja leképezni a magyar honvédség képességeit. Igaz, volt az elmúlt esztendőkben egy nem számítógépes hadgyakorlat is: ezen összesen 4 darab T–72-es harckocsi és két Mi–24-es helikopter vett részt. Egy ilyen alkalommal ugye külföldi katonai attasék is ott ülnek, megszemlélve a magyar honvédség képességét és erejét – emlékeztetett Simicskó, rámutatva: létszámát, méreteit tekintve a magyar honvédség egy liliputi létszámú törpehadsereg.
Hiányzik a honvédség összfegyvernemi képessége, nincs is erre törekvés. Míg a 2004-es CV. törvény második szakaszának első bekezdése szerint a honvédelmi miniszter megalkotja a nemzeti katonai stratégiát, ezt csak 5 év után tették meg. Még arra sem képes pillanatnyilag a honvédelmi rendszer, hogy naprakész nyilvántartást vezessen a hadkötelesekről. A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget is megszüntették, holott a honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy Magyarország biztonságát „a saját erő, az állampolgárok hazafias elkötelezettsége és a szövetségesek garantálják”. Határozati javaslatot is benyújtottam arról, hogy tartalékos rendszert kell kiépíteni, országgyűlési határozat is született erről – emlékeztet a tartalékos erő megteremtésén makacsul ügyködő politikus.
„A magyar honvédségnél jelen pillanatban egészségtelen arányeltolódást érzünk: a terrorelhárító szakcsapatok kialakítása olyan áron történt meg, hogy az ország védelme szempontjából fontos fegyvernemi képességeket felszámolták. Ez az egészségtelen aránytalanság odavezet, hogy hazánk bármilyen veszély esetén csak a szövetségeseire számíthat” – mutatott rá Simicskó.
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
