Összeállt a „börtönválogatott”: 6 MSZP-s, egy SZDSZ-es

Kabai, Weiszenberger, Csonka, Zuschlag, Deme, Gál – ha egy cellába gyűjtenék a különböző bűnügyek miatt eddig bevarrt, MSZP-s és SZDSZ-es, élvonal- és holdudvarbeli politikusokat, igen népes társaságra zárulna a zárkaajtó az előzetes letartóztatásba kerülő Hunvald György mögött. Közben az ingatlanpanamák újabb, e körökbe tartozó gyanúsítottjairól olvashatunk.

6+1 fő: akár egy profi „börtön-kézilabda-válogatott” tagja lehetne az előzetes letartóztatásba kerülő Hunvald György erzsébetvárosi szocialista polgármester. A különféle, főleg gazdasági bűncselekmények miatt a bűnüldöző szervek vendégszeretetét élvező hat MSZP-s és egy liberális politikusból álló „sporttársakra” mintha visszaütne Proudhon rögeszméje, miszerint a magántulajdon lopás. Elmondhatjuk: a balliberális politikusok között van, akinek az esetében ez bizonyosságot nyert. Nem is egy esetben.

Kabai Károly: egy volt szocialista polgármester az elmegyógyintézetből

2007. szeptember 22-én vette őrizetbe a rendőrség Kabai Károlyt, Nyírbogát volt szocialista polgármesterét az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben. Nem igazán szaggatták az istrángot a magyar hatóságok a vállalkozó elfogása érdekében; hogy, hogy nem, de a hírTV stábja bukkant a nyomára. (A rendvédelmi miniszter nyilvános gratulációja a hatóságoknak nyújtott hatékony segítség miatt minden civilizált országban elvárható, erről eddig nem értesültünk – a szerk.) Bizonyára véletlen egybeesés, hogy e lanyha „nyomozás” célszemélye Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa volt. Az adócsalás és más bűncselekmények miatt jogerősen 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélt nyírbogáti vállalkozó azért nem vonult be a börtönbe, mert nem bírja a bezártságot.

Weiszenberger László: kis térség, nagy foci

Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte – húzathatná az édes-bús nótát Weiszenberger László egykori kistérségi megbízott, már ha a hírTV-re gondolna, és ha az adófizetők pénzén számos jóléti szolgáltatással, így konditeremmel ellátott börtönben lehetséges volna a mulatozás. (Ki tudja, hátha az?) Mindenesetre tény: 2009. február 5-én ítélte öt év börtönbüntetésre a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenbergert, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, akit hivatalos személyként, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondott ki bűnösnek.

A Zuschlag-ügy mellékszálaként indított per vádirata szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában. A támogatás folyósítása után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell azt visszajuttatni a pályázat elfogadásának fejében. Az eljárás során elhangzott vallomásokból kiderült, hogy Weiszenberger 2,5 millió forintot megkapott, a másik 2,5 millió forintról pedig egy „kölcsöntartozást” elismerő bizonylatot kapott. A Weiszenberger és a két férfi között lezajlott „üzleti” megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a hírTV mutatta be még 2007 őszén.

Zuschlag János: a fél kormány belebukna

Na, de lássuk a medvét: az eredetileg kihallgatásra behívott Zuschlag János szocialista politikust 2007. szeptember 19-én vette őrizetbe a kecskeméti ügyészség. Lehet, hogy nem a legreálisabban értékelte az őrizetbe vétel tényét a politikus ügyvédje, aki meglepőnek és indokolatlannak nevezte az ügyészség lépését. Zuschlagot különösen nagy értékre elkövetett csalással gyanúsították, ami kiegészült a „bűnszervezetben elkövetett” kitétellel. A bűncselekmény szálai egyértelműen elértek az akkori – és jelenlegi – kormányig; az eljárás során Gyurcsány Ferencnek is le kellett utaznia egy ízben Kecskemétre, ahol meghallgatták őt. „Természetesen” Zuschlag pályafutásának egy fontos pillanatában is felbukkant a hírTV, amikor a szocialista politikus éppen a nyilas terror zsidó áldozatain gúnyolódott. Ez év február 11-én Zuschlag részleges ténybeli beismerő vallomást tett a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Nem tagadta: közreműködött fiktív számlák kiállításában és ugyancsak fiktív, kizárólag a Fiatal Baloldal rendezvényeinek finanszírozási hátterét megteremtő civil szervezetek létrehozásában, fenntartásában – ezen kívül ő szervezte meg a másodrendű vádlott, Lados István romániai bújtatását.

A per során korábban, 2008. december 3-án Fodor Endre tanácsvezető bíró ismertetett egy lehallgatott telefonbeszélgetést. A bíróság ezen a napon a „Zuschlag János elsőrendű vádlott és Szente Zsolt tizedrendű vádlott között folytatott és lehallgatott telefonbeszélgetések felolvasásával és lejátszásával folytatta a bizonyítási eljárást a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon”. A beszélgetésből kiderült, hogy Zuschlag egyre nyíltabban mert telefonálni, mert kijelentette: „Abból indulok ki, már-már merek bátran telefonálni, az én telefonomat úgyse hallgatják le. Már annyi durva történet van rajta, hogy a fél kormány belebukna.”

Zuschlag kijelentése kísérteties hasonlóságban áll Alfred Sirven bonmot-jával, aki azt állította a francia V. köztársaság történetének legnagyobb mérvű, „természetesen” szocialista kormányhoz kötődő gazdasági bűnügyének egyik főszereplőjeként, hogy „információi 20-szor is felrobbanthatják a köztársaságot." Sirven jó baloldali volt, részt vett az ellenállásban és a postarabló múlttal is rendelkező Sztálinhoz hasonlóan őt is elítélték rablás miatt fiatalkorában. Részt vett ugyanis Japán történelmének első nagyobb szabású bankrablásában 1952-ben. Ez alapozta-e meg ázsióját, vagy sem, de az Elf korrupciós ügyeiben érintett Roland Dumas szocialista politikus, volt külügyminiszter (és saját bevallása szerint a szabadkőműves mozgalom tagja) éppúgy kitüntette őt bizalmával, mint Christine Deviers-Joncour, Dumas szeretője, akit az üggyel kapcsolatban a sajtó a „köztársaság szajhájaként” emlegetett. Hogy megrengették volna-e a köztársaságot információi, soha nem derül ki, mert szívroham vitte el; titkai vele együtt szálltak a sírba.

Csonka Gábor: látogató az MSZP-székházban

Szintén vonakodott a börtönbe vonulástól Csonka Gábor – Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetőjének egykori kampányfőnöke –, aki e sajátos fóbiája miatt nem kezdte meg büntetése letöltését 2007. december 19-én. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói szerda este elfogták. Csonkát vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték, amiért ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában.

Deme Gábor: ő beszélt, a társa lőtt

Csak látszólag kakukktojás e sorban Deme Gábor, a csepeli MSZP volt politikusa, aki az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagjaként és a helyi MSZP-szervezet egykori elnökségi tagjaként egy kettős gyilkosság társtettese lett, s elsősorban e minőségében kérték meg őt 2009. január 8-án a rendőrök: ugyan, tartson velük. Tehát a gyilkosság társtettesi minősége eltérő tevékenységnek tűnik ugyan a fent említett úriemberek ténykedéséről, ám – messze még a pénz eltörlésének marxi-lenini horizontja, s addig is élni kell valamiből – az anyagi érdekeltség, talán feltételezhető motivációként, itt is felbukkan. Demét ugyanis pár nappal a bűntény előtt több millió forintos sikkasztás miatt elbocsátották munkahelyéről, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolából. A gyilkosság estéjén egy adathordozóra felvett párbeszéd tanúsága szerint állítólag a már előzetesben lévő Deme felettesének ígéretet tett arra, hogy rendezi a hiányt, amely szerinte „adminisztrációs hiba” miatt keletkezett. Később Deme gyanú szerinti tettestársa, az iskola gondnoka kétszer fejbe lőtte Takács József igazgatót.

Gál György: nem ilyen jellegű a rendszer

A koalíció névlegesen ugyan, de felbomlott 2008 tavaszán – ám ez az 1994 óta olthatatlan és kölcsönös politikai vonzalom a rácsokon túl éppúgy folytatódik, mint bármely, a kormány sorsa szempontjából meghatározó parlamenti szavazás alkalmával. Az önkormányzatokban továbbra is békésen együtt üzletelő belvárosi MSZP-s és SZDSZ-es politikusok egyaránt érintettnek bizonyulnak a nagy értékű ingatlanok panamáiban. 2008. november 27-én helyezte egy hónapra előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság az egykori pesti zsidónegyed házaival üzletelő és 700 milliós kárt okozó SZDSZ-es Gál Györgyöt. Az erzsébetvárosi liberális politikust különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsították, ám ő tagadta bűnösségét. Azzal védekezett: az önkormányzati rendszer jellege miatt nem is követhette el a bűncselekményt. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat gazdasági bizottságának elnökét azzal vádolják, hogy áron alul játszott ki nyolc ingatlant vállalkozó barátainak. Az ügylettel a VII. kerületnek 700 milliós kárt okoztak. A nyomozás eddigi adatai alapján a liberális frakcióvezető az ingatlanpanamán állítólag 200 millió forintot nyert. Gál párttagságának ideiglenes felfüggesztését kérte, ám képviselői mandátumáról nem mondott le. A hatóság részéről akkor még nem nyilatkoztak Erzsébetváros MSZP-s polgármestere, Hunvald György esetleges kihallgatásáról.

Hunvald György: a történet vége?

S így eljutunk a történet végére – bár talán nem téved, aki e lendületesen kezdődött, színes és fordulatokban gazdag eseménysorozat folytatását véli felsejleni. Maradjunk egyelőre Hunvadnál: őt 2009. február 10-én vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség. Ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság február 12-én hozta meg ítéletét. Budapest VII. kerületének szocialista polgármesterét eszerint 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték bűnismétlés és a hatósági eljárás befolyásolásának veszélye miatt. A nyomozó hatóság szerint bűnsegédként vett részt az erzsébetvárosi önkormányzati bérházak áron aluli értékesítésére alakult bűnszervezetben, amely 970 millió forint tényleges kárt okozott a kerület közvagyonában. Az eljáró bíró úgy ítélte meg: megalapozott a gyanú, hogy Hunvald György 7 rendbeli csalást követett el és további 2 rendbeli csalást kísérelt meg. A nyomozási bíró dönt majd arról, hogy meghosszabbítják-e Hunvald György harmincnapos előzetes letartóztatását.

Felkészül még...

Az ártatlanság vélelme természetesen mindenkit megillet, így csak találgatások tárgya lehet, kik csatlakozhatnak még a Hetekhez, hogy legyen tartalék játékos is abban a csapatban. Vegyük az erzsébetvárosi ügyet: bár Kuncze Gábor nem saját koalíciós társai felé nézve bömbölte azt, hogy „tolvaj banda!”, a vádhatóság korábbi nyilatkozata szerint „az SZDSZ-es Gál mellett az ingatlanpanamának még hét gyanúsítottja van”. Talán Hunvald az egyikük, így is marad még hat tartalékos, ami akár egy kisebb bajnokság lejátszását is megelőlegezheti.

Ha Hunvald Erzsébetvárosából egy kerülettel északabbra, a patinás VI. kerületbe ugrunk át Pesten, szintén figyelemre méltó ügyekre bukkanhatunk. Maga Verók István terézvárosi szocialista polgármester beszélt arról 2009. január 20-án egy sajtótájékoztatón, hogy a 2002–2006-os önkormányzati ciklus összes MSZP-s és SZDSZ-es tagja ellen folyik büntetőeljárás, s őket gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A jelenlegi MSZP–SZDSZ-es önkormányzati képviselők közül azok lesznek gyanúsítottak, akik az előző, 2002–2006 közötti ciklusban is képviselők voltak, és igennel szavaztak egyes ingatlanok áron aluli eladásáról – derült ki a sajtótájékoztatón. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Verók István mellett Hegedűs Károly és Hatvani Csaba, Balog Gábor, Lázi Ferenc, Tatár Péter, Tóth György ( (MSZP) és Rabin László, a helyi SZDSZ-frakcióból már korábban kizárt alpolgármester is érintett az ügyben. Kékesi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogára számíthat, Fürst György volt MSZP-s alpolgármester szintén gyanúsított lehet.

(Források: hírTV, MNO, Magyar Nemzet)