Az SZDSZ javaslata két táborra szakította a szocialistákat. A párt elnökségének egyik fele továbbra is Takács jelölését támogatja, míg mások Bokros mellett tennék le voksukat. Az SZDSZ semmiképpen nem támogatja az Electrolux vezérigazgatóját.
Az MSZP nem érti, de sajnálattal tudomásul veszi az SZDSZ döntését, miszerint a liberális párt Bokros Lajost javasolja miniszterelnök-jelöltnek –közölte Bárándy Gergely, az MSZP országos elnökségének tagja 17 másodperces sajtótájékoztatóján.
Az anyanyelv nem lehet öncél?
Takács János román–magyar kettős állampolgár. Édesapja, Takács Lajos a kolozsvári Bolyai Egyetem utolsó rektoraként szorgalmazta a Babes egyetemmel való egyesítést. Takács összehívta az egyetem tanácsát, ahol előterjesztette, hogy a „párt és a minisztérium döntése alapján, a diákság kérésére” a két kolozsvári egyetem összevont intézményként működik tovább. A rektor a bejelentést követően senkit nem engedett szólni, ehelyett a maga részéről támogatásáról biztosította a döntést, és az ülést berekesztette. 1959 februárjában a Romániai Diákegyesületek Szövetségének konferenciáján kijelentette: „Az anyanyelvi oktatás nem lehet öncél”.
Petru Groza Takács Lajost a Magyar Nemzeti Szövetség (MNSZ) 1947. november 21–23-i III. országos kongresszusán nemzetiségügyi „államminiszterré” nevezte ki, valójában a minisztertanács alá rendelt nemzetiségi államtitkárság vezetőjévé. Az 1948-as márciusi román parlamenti választások eredményeképpen Petru Groza alakított kormányt. Groza kabinetjében Takács Lajos nemzetiségügyi alminiszterként szerepelt. Április 21-től az „együtt élő nemzetiségek alminisztere” lett. Takács feladata volt az együtt élő nemzetiségek problémáinak tanulmányozása, az ügyek nyilvántartása. Javaslatokat terjesztett elő a gondok politikai, jogi, közigazgatási úton történő rendezésére. Tisztségét Takács 1952. augusztus 7-ig látta el. Takács Kacsó Sándor MNSZ-elnök lemondása után a háromtagú vezetőség tagja lett, egészen 1953 tavaszáig.
Takács ’56-ban „jó magatartást” tanúsított
1956 decemberében Leonte Rautu és Fazekas János, a központi vezetés titkárai, terjedelmes feljegyzést terjesztettek a pártvezetés elé a kolozsvári helyzetről. Ebből kiderül, hogy bár „a magyar értelmiségiek és egyetemi hallgatók körében a hangulat javult”, ennek ellenére „az értelmiségiek egy részének még mindig nincs szilárd álláspontja, különösen a szovjet csapatoknak és az ellenforradalmi összeesküvés szétzúzásában nyújtott segítséget illetően”. A jelentés készítői megjegyzik, hogy míg a börtönből nemrég szabadult Jordáky Lajos „negatív hatással” van hallgatóira, addig Demeter János, Takács Lajos, Kacsó Sándor és Balog Edgár „jó magatartást tanúsítottak”. 1965-ben Ion Georghe harmadik kormányában az államtanács alelnökei között találjuk Takács Lajost. 1968-tól a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának egyik alelnöke lett. 1982. december 18-án Kolozsváron hunyt el.
Halálos balesetet okozott Takács lánya
Úgy tudjuk, leánya két évvel ezelőtt halálos közlekedési balesetet okozott, következmények nélkül.
Takács elvált a feleségétől, a hírek szerint az európai üzleti tanács egyik titkárnőjével folytatott viszonya miatt.
Gyurcsány minisztert akart faragni belőle
Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta Takács a távirati iroda kérdésére, hogy ő lenne Gyurcsány Ferenc új miniszterelnök-jelöltje. Az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója annyit mondott: „Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés volna, és elgondolkodnék rajta”. A felvetésre, hogy van-e már konkrét elképzelése arról, mit tenne miniszterelnökként, Takács János azt mondta: nincs még semmiféle elképzelése, „hiszen nem történt még semmi”. Az MTI úgy tudja, Gyurcsány Ferenc már 2006-ban is tárgyalt a közgazdásszal. Akkor miniszternek kérte fel, de Takács János végül ezt személyes okok miatt nem vállalta. A szakembert az elmúlt napokban több politikus is megkereste. Az MSZP elnöksége után az SZDSZ ügyvivői testülete is tárgyalhat Takács János jelöltségéről.
A közgazdász tavaly novemberben felszólalt a kormányfő által kezdeményezett gazdasági csúcson. A Magyar Európai Üzleti Tanács elnökeként akkor arról beszélt: a nagyvállalatok és a kisvállalkozások egymás nélkül nem lehetnek sikeresek, ezért mind a két szektort támogatni kell. Arról is beszélt, hogy egyetért a Bajnai Gordon által javasolt, kis- és középvállalkozókat (kkv) támogató programmal.
A Babes-Bolyaitól a hűtőgépgyárig
Takács János 1960-ban született a romániai Nagyszebenben. Egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Továbbképző Intézetében végezte.
Volt az IBM Magyarország Kft. gazdasági igazgatója, a Kőbányai Sörgyár Rt. gazdasági vezérigazgatója. Alelnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, s elnöke a svéd kereskedelmi kamarának. Jelenleg Takács a jászberényi Electrolux vezetője.
Annál érdekesebb, hogy információink szerint éppen Takács volt az, aki megakadályozta a jászberényi tudásközpont létrejöttét.
Véletlenül az Electrolux?
„A nemzet olyan, mint az otthon” – Mamela Fiallo Flor az MCC Feszten a nőiességről, politikáról és hivatásról
