Kurt Volker magyar nyelven tartott beszédében hangsúlyozta, hogy szélesebb együttműködés szükséges a NATO, az ENSZ és az Európai Unió között. Mint megjegyezte, az euroatlanti szövetségnek bővítenie kell kapacitásait és amennyire csak lehet, együtt kell működnie Oroszországgal is. Kovács László EU-biztos, volt külügyminiszter beszédében rámutatott, hogy Magyarország joggal lehet büszke a NATO-ban vállalt szerepvállalásaira: a békefenntartó akciókra, a képességalapú hadseregre és a további bővítés érdekében kifejtett erőfeszítésekre.
Martonyi János volt külügyminiszter szerint Magyarország NATO-csatlakozása a rendszerváltás sikerét is jelentette. „És ebből a sikerből fakad a következő, a 2004-es EU-csatlakozás sikere is” – tette hozzá, mondván, a globális kihívásokra, a terrorizmusra, az ökológiai katasztrófákra, a gazdasági világválságra globális válaszokat kell adni, s ez a globális kormányzás megújítását igényli. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a NATO-nak lényegesen erősebb gazdasági alapokat kellene teremteni.
Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak nagy szerepe volt Magyarország NATO-csatlakozásában. A professzor optimista a NATO jövőjével kapcsolatban. Mint hozzátette: olyan ez, mint egy jó házasság, amelyben a felek ugyan vitáznak, de mindig találnak megoldást a problémákra. Simonyi András, Magyarország volt NATO-nagykövete arról szólt, hogy Magyarország NATO-csatlakozásakor teljes volt az összefogás a politikai erők között, s ezt most hiányolja a világgazdasági válság idején. Mint mondta, a politika megosztottságát emberek idézik elő, s nekik is kell megoldaniuk.
(MTI)
origo.hu
Lecsapott a rendőrség a csaló banda vezetőjére - luxusban élt a nigériai migráns
