Az Európai Unió végre felébredt a nyelvtörvény ügyében?

Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit.

Rendkívül sajnálatosnak nevezte a szlovák-magyar viszony legutóbbi fejleményeit egy független német szakértő, aki szerint az Európai Uniónak sürgősen cselekvőképes kisebbségi biztosra van szüksége. Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) közép-európai szakértője az MTI-nek adott szerdai interjújában Sólyom László tervezett szlovákiai látogatásának megakadályozásával kapcsolatban kijelentette: annak ellenére, hogy két uniós ország – jelen esetben Szlovákia és Magyarország – között problémák állnak fenn és feszült a viszony, a beutazási tilalom semmiképp sem a megfelelő eszköz és nem járul hozzá a konfliktus megoldásához. „Az Európai Unió keretében szerencsére már túljutottunk a nemzetállamok időszakán, amelyben az országok közötti ellenséges érzelmek veszélyes eszkalációkhoz vezettek” – emlékeztetett a szakértő, utalva arra: az Európai Unióban az egyes tagállamok közötti feszültségeket, illetve véleménykülönbségeket közösen, tárgyalások útján kell megoldani.

Erről Jerzy Buzek, a képviselőtestület elnöke beszélt szerdán Brüsszelben Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott találkozóját követően. Mint mondta, az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselőtestület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is.

Szili Katalin – akit útjára elkísért a négy országgyűlési frakció vezetője, illetve frakcióvezető-helyettese is – üdvözölte, hogy az EP-elnök közlése szerint az uniós parlament is vizsgálni fogja, milyen EU-keretszabályokba ütközik a törvény. Külön köszönetet mondott az EP nyitottságáért. Az OGY elnökének kíséretében Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese tartózkodik Brüsszelben. Szili jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést is jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.

A sajtótájékoztatón – szimbolikus jelentősége miatt is magyar nyelven beszélve – az OGY elnöke hangoztatta, hogy a kedden hatályba lépett államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti (említése szerint például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket), márpedig ezzel árt az unió tekintélyének is. Úgy vélte, az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is – hangoztatta az Országgyűlés elnöke.

Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is. Buzek megismételte, hogy elnöksége alatt az EP kiemelt fontosságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni. Hozzátette, hogy egyelőre részletesebb véleményt nem tud mondani a témáról, meg kívánja várni az említett vizsgálódások eredményét. A Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélésen Szili Katalin beszámolt a 2011 első félévében esedékes magyar soros EU-elnökség előkészületeiről is. Szót ejtettek emellett a nemzeti törvényhozások és az uniós parlament közti kapcsolatokról, kitérve arra is, hogyan tudnak ezek az intézmények hozzájárulni az uniós választásokon való részvétel növeléséhez.

Szili Katalin a nap folyamán találkozott Joseph Daullal, Martin Schulz-cal és Guy Verhofstadttal, az EP néppárti, szocialista, illetve liberális frakcióvezetőjével, majd pedig Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság szabadságjogi és igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Valamennyiüknek terjedelmes dokumentumcsomagot adott át, amelyben a magyar fél ismerteti a helyzetet, és kifejti álláspontját a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A találkozók után újságíróknak elmondta: Barrot is jelezte neki, hogy a megoldás érdekében szeretne segítséget nyújtani, akár személyes szerepvállalással. Szili Katalin szerint ez nyilván közvetítő szerepet jelenthet majd. Az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja Európában a kisebbségek kérdését. Az Országgyűlés elnökének közlése szerint az EP-frakcióvezetők is olyan vállalásokat tettek, hogy megvizsgálják a kérdéskört, arra a szempontra tekintettel, hogy semmilyen diszkriminatív törvény ne legyen érvényben.

Németh Zsolt hangsúlyozta: Buzek EP-elnök trialógusról beszélt, és a frakciók is hajlandóak a közvetítésben szerepet vállalni. Verhofstadt külön közleményben jelentette be, hogy az európai liberálisok egyik vezető személyiségét fel fogja kérni, készítsen tárgyilagos jelentést az ügyről. E jelentés nyomán a liberálisok cselekvési javaslatokat is tesznek majd a megoldás érdekében. Reményét fejezte ki, hogy az EP többi frakciója is csatlakozik ehhez az erőfeszítéshez. „Nem szabad felednünk Márai Sándor örökségét: ennek a Kassán született magyar írónak az élete Európa multikulturalizmusának a szépségét testesítette meg” – fogalmazott közleményében Verhofstadt. Daul újságíróknak azt mondta, hogy alapvetően a két félnek kellene megállapodnia egymással. Schulz irodáján az MTI érdeklődésére nem voltak hajlandóak érdemben nyilatkozni a témáról. A négypárti delegáció csütörtökön Hágába is ellátogat, ahol mások mellett Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosával folytat megbeszélést.

Hátat fordítottak a szülők Gasparovicnak

Közel 600 diákkal a nagymegyeri Bartók Béla-iskola Szlovákia egyik legnagyobb magyar tannyelvű alapfokú oktatási intézménye. Ide érkezett a szlovák nyelvtörvény bevezetésének másnapján Ivan Gasparovic. Köszöntője alatt többen is hátat fordítottak, hogy így tiltakozzanak az államfő váratlan megjelenése ellen. Egy szülőt a rendőrök igazoltattak majd kivezették az iskola területéről.

A tanévnyitón csak a magyar olvasókönyveket osztották ki az 55 új elsős diáknak, azokra a tankönyvekre még várni kell, amelyekben egyes földrajzi neveket a magyar mellett szlovákul is fel kell tüntetni. A szlovákiai magyar pedagógusok szervezete nem szeretné, ha gyakorlattá válna, hogy a magyar tannyelvű iskolákban szlovák állami vezetők is részt vegyenek az ünnepségen. A nagymegyeri iskolában idén 25 osztály kezdte meg a tanévet.

(mti/HírTV)