Tabák Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a szektor egyes szereplői is úgy gondolták, hogy a szabályozás előnyösebb lehet, mint az önszabályozás, mert mindenkire egyformán vonatkozik. Az MNB kormányrendeleti szintű szabályozást javasol – ehhez törvénymódosítás is szükséges –, mert azt ítéli a legrugalmasabbnak. Az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének igazgatója szerint az MNB által javasolt szabályok bevezetésének hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása, csökkenne az ország sérülékenysége, mert a befektetők kisebb kockázatot érzékelnének, s kisebb felárat várnának el.
A tervezett szabályozás a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részeként a törlesztés/jövedelem és hitel/fedezet arányt úgy állapítják meg a forint-, az euró- valamint egyéb devizaalapú hitelekre, hogy az tükrözze a kockázatokat, így a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkoznának. Gépjárművásárlás finanszírozása esetén az új feltételek a kölcsönre és a lízingre is érvényesek lennének, továbbá esetükben a futamidőt 5 évben maximálnák. A cél az, hogy az adós a jövedelméből törleszteni tudjon, s erre gyengébb árfolyam mellett is legyen lehetősége – mondta az igazgató.
A szigorítás az új hitelekre terjedne ki, így hitelkiváltás esetén is érvényesülne. Ezzel kapcsolatban az igazgató megjegyezte, hogy érdemes lehet devizaalapú hitelt forinthitellel kiváltani. Arra a felvetésre, hogy a szabályok kijátszhatók azáltal, hogy valaki több banktól vesz fel a limiteknek megfelelő több kisebb hitelt, Tabák Péter hangsúlyozta: az új szabályozás nem helyettesíti a banki hitelminősítési eljárásokat. Hangsúlyozta: ebben sokat segíthetne a pozitív adóslista, amelynek bevezetését – önkéntes és kötelező változata esetén is – támogatja a jegybank.
A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye az MNB szerint a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Az emberek laza hitelfeltételek és viszonylag stabilnak tűnő árfolyam mellett hajlamosak olyan törlesztési terhet vállalni, amit az árfolyamok ingadozása esetén vagy a kamatok emelkedésekor nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kigazdálkodni. Ez pedig az MNB szerint nemcsak a háztartások fizetőképességét veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magyar államadósság finanszírozásának költségét is.
Az MTI azon kérdésére, hogy mi adja a szabályozás aktualitását, s miért nem a rendszerkockázatok felépülése idején kezdeményezte a jegybank a devizahitelezés szabályozását, Tabák Péter emlékeztetett: a jegybank évek óta, rendszeresen felhívta a figyelmet a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére. A pénzügyi válság tovább növelte a devizahitelezés veszélyeit, és most, miután mindenki érzékelte a gondokat, a szabályozórendszer be tud épülni a közgondolkodásba, meg tudja akadályozni, hogy újra ilyen kockázatok épüljenek fel – mondta.
Olyan tőkebeáramlásra, ami túlzott kockázatot finanszíroz, nincs szüksége az országnak – jelentette ki Nagy Márton, amikor az MTI az új szabályozás tőkebeáramlásra, versenyképességre gyakorolt hatását firtatta. Úgy vélekedett, ez nem jelenti azt, hogy a forrásbeáramlás szűkülni fog, a bankok a forrásokat át tudják csoportosítani a vállalati hitelezésbe.
Tabák Péter szerint a szabályozás bevezetése esetén rövid távon nem várható jelentős növekedési hatás, mert a banki feltételek most sokszor szigorúbbak a javaslatba foglaltaknál.
Nagy Márton, a terület helyettes vezetője elmondta: ha már 2004-ben bevezették volna a korlátokat, 15-20 százalékkal alacsonyabb lett volna a hitelezés. Emiatt ugyan a növekedés is kisebb lett volna 2004–2008. között, átlagosan 0,3 százalékponttal, ám szerkezete sokkal egészségesebb lett volna, az ország sérülékenysége pedig kisebb, amit jól mutat, hogy a külső adósság is sokkal alacsonyabb volna. Úgy vélekedett, a hosszú távú hatás sokkal fontosabb.
A devizahitelezés szabályozása azért csak a háztartási hitelekre terjedne ki, mert ők nem rendelkeznek devizabevétellel, így kockázatuk nagyobb, mint a vállalatoké. A tervezett szabályozás nem terjedne ki az önkormányzatokra sem; bár volt egy időszak, amikor jelentősen eladósodtak devizában is, a lakosság kockázata jóval nagyobb mértékű – mondta Tabák Péter. A devizahitelezés tervezett szabályai csak a magyarországi székhelyű hitelintézetre és fióktelepekre lennének kötelezőek, a határon átnyúló tevékenységre nem vonatkoznának, az utóbbi esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kellene hatást gyakorolnia felügyeleti kapcsolatai révén – derült ki.
(MTI)
origo.hu
Ki gondolta volna? Petőfi leszármazottja egy budapesti étteremben dolgozik!
