A KDNP elnöke gazdaságpolitikájuk alapelemeként említette az adócsökkentés mellett, hogy nem szabad a lakosságot megsarcolni. A gazdasági növekedés beindításáért a különböző kedvezményeket ne külföldi vállalkozások kapják, hanem a magyar kis- és középvállalkozások – fűzte hozzá. A gazdaság van az emberért, és nem fordítva – összegezte a KDNP elnöke.
A multik különböző transzferekkel „talicskával tolják ki a pénzt” az országból, s miközben a gazdaság nagy részét birtokolják, addig a munkavállalóknak csak a töredékét foglalkoztatják. Semjén szerint a neoliberálisok olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amelynek lényege, hogy az ember van a pénzügypolitikáért. Ezzel szemben a kereszténydemokrata szociális piacgazdaság alapja, hogy a gazdaság- és pénzügypolitika van az emberekért, hogy az ő életüket javítsa – mondta.
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere köszöntőjében azt mondta, hogy a KDNP és a kereszténydemokrácia ma a polgári politizálás „gerincét adja” Magyarországon. Kitért arra is, hogy úgy tűnik, „a szolidaritás és a testvériség kiveszett” a mai kormányzati politikából, de a „mi politikánkból nem tűnt el”. A kerületben megvalósuló fejlesztések nem valósulhattak volna meg, ha nincs a sikeres Fidesz–KDNP-együttműködés – mondta.
Hoffmann Rózsa szerint nem lehet továbbvinni az „agyontoldozott, -foltozott” közoktatási és felsőoktatási törvényeket, új oktatási jogszabályok megalkotására van szükség. Ez azért is fontos lenne, mert mára a nagyon sok, szinte követhetetlen módosítás következtében elveszett „a jogbiztonság, a kapaszkodó” – fejtette ki. A KDNP-s politikus rámutatott: az iskolában meg kell erősíteni a nevelést, amelynek „a testre, a lélekre, a szellemre és az erkölcsre” kell irányulnia. A kereszténydemokrata szakpolitikus arról is beszélt, hogy a mai oktatáspolitika hajlamos elfeledkezni a művészetoktatásról és a sportról. Több olyan intézkedést hoztak ugyanakkor az elmúlt években, amelyek az iskolai életet elviselhetetlenné tették – jelentette ki.
Nagy Kálmán, a párt egészségpolitikusa közölte: vissza kell hozni azt a szemléletet, hogy a beteg az elsődleges. Orvoslást nem lehet soha úgy végezni, hogy a beteget figyelmen kívül hagyják – tette hozzá. Hangsúlyozta, olyan helyzetbe kell hozni az egészségügyet, hogy képes legyen a feladatát ellátni. Azt ígérte, hogy helyreállítják az orvosok önbecsülését, és stabilizálják az ellátást. Összegzése szerint az elmúlt éveket „ember- és betegellenes” egészségpolitika jellemezte.
Hargitai János szerint ma Magyarországnak nincs gazdasági szuverenitása. A Nemzetközi Valutaalap és külföldi pénzintézetek diktálják, milyen gazdaságpolitikát kell folytatni – fejtette ki. Ugyanakkor a politikai váltás nagyobb gazdasági mozgásteret is hoz majd – mondta. Áttekinthetőbb önkormányzati rendszert szorgalmazott, mint megjegyezte, az önkormányzati bürokrácia leépítésével jelentős megtakarításokat is el lehetne érni. Nagyvárosokban, megyékben és a fővárosban lehetőség van a „politikai osztály felezésére” – közölte.
Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP-frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője kiemelte: olyan szolidáris szociálpolitikára van szükség, amely ad, de „el is vár”. A legszegényebbekért és a középosztály tagjaiért egyaránt tenni kell – mondta. „Tűzoltásként” el kell törölni, hogy a természetbeni adományokat „áfával sújtsák”. Segíteni kell a lakhatás megőrzését, hosszú távú „családi csődvédelemre” van szükség – mutatott rá. Célként fogalmazta meg többek között a családi adózás lehetőségének megteremtését. Nem lehet egyenlő a gyermek vállalása a szegénység vállalásával – mondta –, kiszámítható családpolitikára van szükség. A kormányzati pozícióban lévők semmit nem értenek abból, amit az országnak okoztak, „szégyenletes, amit tettek az elmúlt nyolc évben” – jelentette ki. Példaként említette, hogy a segélyből szerzett jövedelmet felemelték a munkából szerzett jövedelem szintjére, „szétverték” az otthonteremtési rendszert, a családi adókedvezményt teljes mértékben „kiüresítették”, a cigányság felzárkóztatására indított programokat teljesen tönkretették.
Másfélszeresére nőtt a gyermektelenek aránya a 25-29 évesek körében, a házasságkötések száma is csökkent, míg az abortuszok száma még mindig magas, 44 ezer évente, miközben tavaly 34 ezerrel csökkent a népesség. Harmadik éve nem nő az öregségi nyugdíjminimum, s így más ehhez kötődő segély összege sem emelkedik. 2006 óta a szociális normatívák reálértéken 10 százalékkal csökkentek – közölte Soltész Miklós, hozzátéve, a krízisre, „amelyet létrehoztak”, alapítottak egy krízisalapot.
(MTI)
origo.hu
Pszichiátrián kezelt beteget keresnek a rendőrök
