Repül-e a víziló? A szocialista jelölt nem bánná, ha az MSZP-től elbúcsúzna az ország

Nem a világ végéről szavazunk 2010. április 11-én – jelentette ki az MSZP józsefvárosi jelöltbemutató rendezvényén korteskedő egykori liberális pártvezér csütörtök este. Komássy Ákos szerint pedig még az sem tragédia, ha a szocialisták tavasszal elbúcsúznak a kormányzástól. Az eseményen ott volt Szabó Zoltán is, aki egy politológusi felvetés kapcsán repülő vízilovakról is értekezett.

Ólmosbotot bevinni tilos! A Népszínház utcai pártrendezvény helyszínén már a bejáratnál az érdeklődők kezébe nyomtak egy HÁZIREND feliratú papírt, aminek kezdő szavai „jó szórakozást” kívántak a betérőknek. A papíros tájékoztatott a be nem vihető tárgyak listájáról (üvegtárgy, ütő- és vágóeszköz, rugóskés, gázspray és ólmosbot, valamint alkoholos ital), és egyebek mellett „fegyelmezett magatartást” és „a véleménynyilvánítás kulturált formájának alkalmazását” kérte.

Kampányidőszakban másodlagos, hogy ki szocialista és ki liberális, az a fontos, hogy mi, demokraták fogjunk össze, hogy megvédjük a lehetséges „túlhatalomtól” és a szélsőségektől a köztársaságot – indokolta meg a tavalyi józsefvárosi polgármester-választáson csúfos kudarcot valló Komássy Ákos, az MSZP józsefvárosi jelöltje, hogy miért vesz részt kampányrendezvényén Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke. A helyszínen fénymásolt szórólapon osztogatták a szervezők az esemény pontokba szedett „házirendjét”, amelyben „fegyelmezett magatartás tanúsítására” kérték a megjelenteket.

Születtek: november 4-én

A „Beszéljük meg” című rendezvényre egyébként zsúfolásig megtelt a nyolcadik kerületi MSZP-iroda előadója, főként nyugdíjasokkal. Kuncze elmondta, Komássy Ákos édesanyja személyesen járt közben, hogy a volt SZDSZ-elnök ezen az estén jelen lehessen. Szabó Zoltán honatya mindehhez indításként annyit tett hozzá, az elmúlt 20 esztendőben egy helyzetben nem voltak csak ők Kunczéval: nem utálták egymást, ráadásul egy napon születtek – november 4-én („csakúgy, mint Kósáné Kovács Magda”). A rövid bevezetőbeszédeket követően az este menete a következőkből állt: Komássy laptopjából olvasta fel az online fogadóóráján érkezett kérdéseket, Szabó Zoltán pedig a közönség által, úgynevezett „hozzászólási jegyről” érkező érdeklődéseket ismertette – hol Kunczénak, hol Komássynak, hol saját magának. (A hozzászólási jegyen egyébként fel kellett tüntetni a nevet, a lakcímet, a telefonszámot és az e-mailcímet is, végül a kérdést).

Nincs bocsánat

Kezdésnek mindjárt azt kapta a szabad demokrata exelnök, hogy tervezi-e visszatérését a politikába. A hallgatóság heves „így van, így van” pusmogással szólt közbe. A volt pártelnök (aki állítása szerint a kilenc és fél SZDSZ-elnök közül egy) azt mondta, „még egy pár dicsérő szó, és elindulok a választáson ebben a körzetben. Félretéve a viccet, most azt gondolom, hogy nem térek vissza, de soha ne mondd, hogy soha”. Kuncze azt viszont kategorikusan kijelentette: az SZDSZ megszűnik. Mint vázolta, ismeri a józsefvárosi SZDSZ-ben Csécsei Béla korábbi polgármester körül kialakult konfliktusokat, amilyenhez hasonlóak „a helyi MSZP-ben nyilván nincsenek”. Kuncze figyelmeztetett arra, hogy ősszel az önkormányzati választáson lehet, hogy valaki még SZDSZ-színekben fog elindulni, de nem lesz mögötte párt. Korábbi pártjáról megjegyezte továbbá: az „új SZDSZ-el” nem foglalkozik, sem azokkal, akik beszálltak az „MDF puttonyába”. Bocsánatot kért mindazoktól, akiket sértett Retkes Attila ominózus bocsánatkérése, majd leszögezte: a liberalizmusnak biztosan nem lesz képviselője a parlamentben. A legnagyobb ellenzéki pártról kijelentette: „nincsen Fidesz-fóbiám, ám szeretném, ha a túlhatalmat nem próbálnánk ki”.

Törvényszerű bukás

Nemmel felelt arra a felvetésre, hogy a „lojális SZDSZ-esek” belépnének-e az MSZP-be, majd megjegyezte: „nem gondoltam, hogy egy szocialista összejövetelen az SZDSZ-ről fogunk beszélgetni”. Ezt követően a szocialistákra terelődött a szó Komássynak köszönhetően, aki elmondta, állni fogják a sarat áprilisban, a demokratáknak pedig az a felelősségük, hogy éljenek választási lehetőségükkel. Kuncze erre így felelt: tudomásul kell venni, hogy egyszer fenn, egyszer lenn, el kell fogadni, hogy nyolc évnyi MSZP-kormányzás után a választók váltani szeretnének. „Nem a világ végéről szavazunk 2010. április 11-én, hanem csak arról, hogy a következő 4 évben mi történjen az országban, de ez egy nagyon fontos dolog, ezért ott kell lenni, szavazni kell. Én nem azért vagyok itt, hogy azt mondjam Önöknek, hogy ne a két mellettem lévő úrra szavazzanak, hanem én ennek az ellenkezőjére biztatnám Önöket!” – összegzett Kuncze. A volt liberális pártvezér arra a kérdésre, hogy „Mikor támasztják fel végre a Demokratikus Chartát?”, nem válaszolt, helyette inkább azt fejtegette: „aki nem veszi tudomásul, hogy meg lehet bukni, az törvényszerűen mindig meg fog bukni”. Komássy Ákos ekkor csatlakozott a beszélgetésbe, és a hallgatóság soraiban zúgolódást kiváltó megnyilatkozást tett: „Őszintén mondom, hogy ezután a nyolc év után nem tragédia, ha elbúcsúzunk az MSZP-től mint kormánypárttól. Csak az a baj, hogy rossz az alternatíva.” A jelölt Orbán Viktor „palántáinak” nevezve a Jobbikot, amely pártról Kuncze is, Szabó is elismerte, hogy tényezővé válásukban minden pártnak megvan a maga felelőssége, egyetértve abban is, hogy a Fidesznek egy kicsit jobban.

Kuncze: Úgy kell dönteni, hogy később úgyis kiderül

Kuncze visszavette a szót, és azt mondta: Kövér László lehet, hogy most valahol arról beszél, hogy most aztán eltakarítjuk ezeket a diktátorokat, akik megzavarták a békés, tévészékházra támadó embereket. A Fidesz szerinte a hitegetés, a Jobbik a gyűlölet pártja. Csöndesen ezután Szabó Zoltánhoz fordult, és azt mondta: „nehogy velem érts egyet, ő (Komássy – a szerk.) indul a választáson”. Szabó – megragadva a szót – így reagált, „nem az a demokrata, aki választást tud nyerni, hanem az, aki el is tudja veszíteni”. Az első élesebb kérdésre csaknem egy órát kellett várni a fülledt teremben: mit gondolnak a Magyar Nemzet birtokába jutott megannyi, az MSZP politikusaira nézvést terhelő tartalmú dokumentumokról? Elsőként Kuncze kért szót, aki hosszasan ecsetelte a közigazgatás szereplőinek „szomorú lecserélődését”. És az, hogy a számos papír szerinte sokszor gyorsabban jut el a laphoz, mint a bírósági tárgyalásra, „aláássa a pártatlan igazságszolgáltatásba vetett hitet”. Megoldásként azt javasolta, a politikusoknak úgy kell mindig dönteni, hogy az majd később úgyis nyilvánosságra kerül. Komássy – aki politikai mentorától, Medgyessy Pétertől saját bevallása szerint a higgadtságot tanulta – azonképp csatlakozott, hogy ő „halál komolyan” hisz a magyar igazságszolgáltatásban, de ezt hallgatósága nagy felhördüléssel díjazta.

Balos tévé?

Egységesen reagáltak a politikusok arra felvetésre is, hogy miért nincs a baloldalnak olyan médiája, amely „elmagyarázza az elért eredményeket”. Szabó Zoltán elmondta, hogy nem hisz a pártmédiumokban, és úgy látja, hogy a köztévé és a nagy kereskedelmi csatornák is átálltak a jobboldalra. A szocialistákhoz ezer szállal kötődő Klubrádión műsort vezető Kuncze is úgy látja: nem kellenek pártrádiók és párttévék, szerinte sokkal fontosabb kérdés az, hogy akarnak-e tájékozódni az emberek. „Mert négymillióan nézték ugyan a Győzike-showt, de nem lett tőle tájékozottabb senki” – így a liberális politikus. Komássy a felvetés kapcsán épp azt a médiatörvényt szidta – mert szerinte ennek köszönhetően „hol vergődtek a kereskedelmi adók, hol ámokfutásba kezdtek” –, amelyet az a kormány alkotott meg, amelynek Kuncze maga is tagja volt. Az elmúlt napokban nagy vihart kavart kormányoldali körökben az a vélemény, hogy az olyan körzetekben, ahol gyengén, netán „harmadik helyre” fut be az MSZP jelöltje áprilisban, a kisebbik rosszt választva a szocialisták a Jobbikkal szemben, a Fidesz javára lépnek vissza. Az erre irányuló kérdésre Komássy idealista választ fogalmazott meg: „Nem a Fidesz kétharmada ellen dolgozunk, hanem, hogy megnyerjük a választást!” Szabó Zoltán pedig úgy látta: ez a „milyen magasan repülne a víziló, ha tudna repülni” típusú kérdés, ám azért sokat sejtetően elmondta: a jobboldali Jacques Chirac és a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen közül a francia baloldal „a tolvaj” pártolására buzdított „a fasisztával” szemben.

Az utolsó hozzászóló két kérdést intézett az egykori liberális elnökhöz. „Az első kicsit komolytalan” – kezdte –, majd Kovács Pisti, a szabad demokraták 2006-os kampányarca felől érdeklődött. Másik kérdése pedig az volt, hogy amennyiben Mesterházy Attila, a szocialisták jelöltje nyerné az országgyűlési választásokat, mi lenne az első három dolog, amit tanácsolna neki mint kormányfőnek.

Kuncze visszakérdezett: Biztos, hogy az első kérdés volt a komolytalan?