A parlament 295 igen szavazattal 43 ellenében és 14 tartózkodás mellett döntött a közoktatási törvény módosításáról. Az indítványt a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és Szászfalvi László nyújtotta be. Az előterjesztők azzal indokolták a változtatásokat, hogy a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket, és ezt a helyzetet meg kell szüntetni.
Álláspontjuk szerint a hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért törölték a közoktatási törvény azon passzusát, amely „értelmetlenné” teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást. Az Országgyűlés döntött arról, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
Részletek
Kártalanítják a 2006-os események áldozatait
Az Országgyűlés 316 igen és 44 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslatot. Ezzel a Ház megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgáraitól, akiket 2006-ban – augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán – akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás egyúttal erkölcsi és anyagi kártérítést ígér számukra.
Részletek
Általános iskolai végzettség lenne a jogosítvány megszerzésének feltétele
A közúti közlekedésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot 341 igen szavazattal, 18 nem ellenében és egy tartózkodással fogadták el. A határozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezése legyen.
Tagok az OIT-be
Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság javaslatára Rubovszky Györgyöt (KDNP), a számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára Kerényi Jánost (Fidesz) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjává megválasztották.
Elutasították a választójogi reformhoz kapcsolódó ellenzéki módosító indítványokat
A kormánytöbbség elutasította az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló határozati javaslathoz érkezett ellenzéki – jobbikos és szocialista – módosító indítványokat.
A fideszes javaslatok kaptak csak többséget
A nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet módosító javaslatainak szavazása során az MSZP és a Jobbik javaslatait nem fogadta el a parlament. Ezzel szemben megkapta a szükséges többséget a fideszes Wittner Mária „szavazófülkés forradalom” elismerésére tett utalása, illetve a szintén fideszes Szijjártó Péter egy javaslata.
Elfogadták az állami vagyonról szóló törvényt
A Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadta az Országgyűlés az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés 257 igen (Fidesz 221, KDNP 36), 108 nem szavazattal fogadta el a jogszabályt; nemmel voksolt 48 szocialista, 45 jobbikos, 15 LMP-s képviselő. A többség arról is döntött, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérik.
Az új vagyontörvény szerint – amely a kihirdetését követő harmadik napon lép életbe – megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint az ellenőrző bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba lesz adható az állami vagyon, kormánybiztos irányítja az APEH és a VPOP összevonását.
Csökken a képviselő-testületek létszáma
Név szerinti szavazással az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek. A képviselők közül 259-en szavaztak igennel, 94-en nemmel. A jogszabály szerint már idén ősztől csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma. A törvény egyes esetekben szigorúbb követelményeket rendel a jelölt- és a listaállításhoz, és felváltja az 1990-ben elfogadott, azóta többször módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt.
Részletek
Elfogadták a kormánytisztviselői törvényt
Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát június második felétől, miután az Országgyűlés elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen és 93 nem szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő részeit 257 igen, valamint 94 ellenszavazattal fogadták el.
A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szerveinél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveinél, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
Részletek
Megválasztották a digitális átállást felügyelő eseti bizottság tagjait
Az Országgyűlés egyhangúlag döntött a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról. A testület elnöke Cser-Palkovics András (Fidesz), alelnöke Baja Ferenc (MSZP), míg tagjai Pálffy István (KDNP), Novák Előd (Jobbik) és Karácsony Gergely (LMP) lettek.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
