„Komoly munkát kell még végezni” a csúcstalálkozóhoz

Új fejezetek nyílnak a katolikus és az ortodox egyház kapcsolatainak történetében, miközben új kihívások is érik őket a mai világ részéről – mondta Hilarion Alfejev volokalamszki metropolita, a Moszkvai Patriarkátus külügyi osztályának vezetője Erdő Péter bíborossal tartott megbeszélése után hétfőn Budapesten.

A metropolita egyúttal reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa és Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetőjének találkozója mihamarabb létrejön, de – mint mondta – „most még nem tudunk arról beszélni, hogy mikor, milyen helyszínen jön ez létre”. Ahhoz, hogy ez a legmagasabb szintű találkozó létrejöjjön, „mind a két fél részéről igen komoly munkát kell végezni”, ha ez a munka eredménnyel zárul, a találkozó létrejöhet – mutatott rá.

Hilarion Alfejev a hétfői megbeszéléssel kapcsolatban kiemelte: a katolikus–ortodox párbeszédnek nemcsak a dogmatikai különbségek tisztázására kell irányulnia, hanem arra is, hogy „már most közös erőfeszítéseket tegyünk azon a téren, hogy a világ és az emberek számára elvigyük az evangélium üzenetét”. Az evangélium terjesztésének ügye XVI. Benedek pápának is fontos, központi témája – tette hozzá. Meglátása szerint ugyanakkor „a még annyira hatalmas, még annyira erős katolikus egyház sem képes talán egymagában ezzel a nagy-nagy kihívással, ezzel a feladattal megbirkózni”, ezért mindenképpen szükség van az egyházak közötti együttműködésre, amelyben a katolikus egyháznak „a legfontosabb szövetségese az ortodox egyház”.

Utalt arra a kétévente összeülő katolikus–ortodox fórumra is, amelynek gondolatát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével közösen vetették fel. Ennek fő feladata az, hogy az aktuális társadalmi-szociális kérdésekben állást foglaljon. Egy alkalommal például a család kérdését tárgyalták meg, mert „a mai szekularizált világ éppen azt támadja meg, ami a társadalom alapja, a családot” – fogalmazott. Mint kifejtette, a mai, világnézetileg semleges iskolákban jellemzően nem arra nevelik a gyermekeket, hogy miként hozhatnak létre biztos alapokon álló, sokgyermekes családokat, hanem „ehelyett, sajnos, a biztonságos szexre tanítják őket”.

A szexualitásnak véleménye szerint létezik egy „iparszerű intézménye”, amelyhez a tömegkommunikáció is hozzátartozik. A televíziócsatornák műsoraira nem az egymáshoz hűséges férj és feleség, illetve a többgyermekes családok történeteinek feldolgozása jellemző, hanem az, hogy „a férj elhagyja feleségét, vagy szeretőt tart”, és sokszor megjelenik az egyneműek szerelmi kapcsolata is – fogalmazott. Ennek az agymosásnak azok az egyházak tudnak leginkább ellenállni, amelyek hagyományos, konzervatív értékrendet képviselnek, ezek pedig leginkább a katolikus és az ortodox egyházak – vélekedett Hilarion Alfejev.

A volokalamszki metropolita – aki hat éven keresztül volt bécsi székhellyel Magyarországon és Ausztriában ortodox püspök – hangsúlyozta: kialakult egy sajátságos, élő magyarországi ortodox hagyomány, amelynek liturgiája 90 százalékban magyarul zajlik. Ennek az az oka, hogy a második-harmadik generációs ortodox hívők annak az országnak a nyelvét veszik át, amelyben élnek, és lehet, hogy már nem is tudnak oroszul. Ezért nagyon fontos, hogy ha ezek a hívők „el is veszítik orosz anyanyelvüket, ne veszítsék el ortodox hitüket”, ezáltal lehet a magyarországi ortodoxiának „reményteljes jövője” – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy előreláthatóan ír-e a közeljövőben az általa komponált Máté passióhoz hasonló komolyzenei művet, azt válaszolta: a zeneszerzéshez nemcsak szabadidő, hanem „szabad elme” is kell. Erre a célra szükséges legalább két-három hét, ám jelenleg mindennapjait az köti le, hogy az ortodox egyház kapcsolatait ápolja, illetve „a világ felé is elvigyék az orosz ortodox egyház üzenetét”.

(MTI)