Újpesten az 1990-es önkormányzati választás az SZDSZ és a Fidesz sikerével zárult, és megválasztották a kerület élére Derce Tamást. 1994-ben Dercét már a Fidesz–MDF–KDNP–Újpestért Egyesület támogatottjaként több mint 60 százalékos aránnyal választották a IV. kerület élére. 1998-ban Dercét ismét újraválasztották, és a képviselő-testületben is jobboldali többség jött létre. 2002-ben és 2006-ban is Derce nyerte meg a polgármester-választást, de a helyi testületben mind a két alkalommal balliberális többség alakult. Idén Derce már nem indul a választáson, így a Fidesznek jó esélye van megszerezni a kerület irányítását.
Szűkös volt Steiner győzelme
Az V. kerületben az első önkormányzati választáson is az SZDSZ és a Fidesz aratott győzelmet, és megválasztották a kerület élére Mihályi Gábort, az SZDSZ politikusát. 1994-ben az országos trenddel szemben a jobboldal közös jelöltje, Karsai Károly nyerte a polgármester-választást, és a képviselő-testületben is abszolút többséget szereztek a szociálliberális pártokkal szembeni erők. 1998-ban nem történt változás a Belváros politikai életében. 2002-ben, rendkívül kiélezett versenyt követően Steiner Pál, az MSZP–SZDSZ jelöltje került a Belváros élére. Steiner 116 szavazattal előzte meg Karsait. Négy évvel ezelőtt Rogán Antal nyerte a polgármester-választást, és a képviselő-testületben is sikerült a Fidesznek abszolút többséget szereznie. A mostani erőviszonyok alapján vélhetően a helyén marad Rogán, és a Fidesz abszolút többsége sincs veszélyben.
Bukhat Verók
Terézvárosban az 1990-es önkormányzati választás a Fidesz és az SZDSZ győzelmével zárult, és Seiler Tibort, az SZDSZ politikusát választották a kerület élére. 1994-ben Borsány György, az MSZP–SZDSZ közös jelöltje nyerte a közvetlen polgármester-választást, és a helyi testületben is balliberális többség jött létre. Négy évvel később jobboldali fordulat történt Terézvárosban, mivel mind a polgármesteri, mind a képviselő-testületi többséget sikerült elhódítani az MSZP–SZDSZ-től. 2002-ben Terézvárosban Verók István, a baloldal jelöltje nyerte a polgármester-választást, és a közgyűlésben is sikerült abszolút többséget szereznie a baloldalnak. Négy évvel ezelőtt csupán pár szavazattal, de Verók győzött, emellett közgyűlési többségük is megmaradt. A mostani erőviszonyok alapján bár nem nagy fölénnyel, de jó esély van arra, hogy nyolc év után ismét a jobboldal irányítsa a kerületet.
Soha nem nyert még jobboldali polgármester a VII. kerületben
Az első szabad helyhatósági választás az SZDSZ–Fidesz összefogásával zárult Erzsébetvárosban, és a két párt együttesen Faragó Jánost választotta meg a kerület élére. 1994-ben Bakonyi Karola, az MSZP jelöltje került a VII. kerület élére, és az abszolút többséget is sikerült a szocialistáknak megszerezniük a helyi közgyűlésben. Négy évvel később is elmaradt a jobboldali fordulat, mivel Szabó Zoltánt simán választották meg a kerület élére, és a baloldal közgyűlési többsége sem forgott veszélyben. 2002-ben Hunvald György került Erzsébetváros élére, és 2006-ban is sikerült megtartania a kerület vezetését. 2009-ben a szocialista polgármestert előzetes letartóztatásba helyezték, ennek ellenére továbbra is ő maradt a kerület első embere. Az elmúlt évek botrányai alapján a jobboldalnak most van a legjobb esélye arra, hogy a rendszerváltás óta először vezesse Erzsébetvárost.
Sima lehet Kocsis győzelme
Józsefvárosban 1990-ben a helyhatósági voksoláson szintén a Fidesz–SZDSZ-összefogás aratott győzelmet, és megválasztották a kerület élére az SZDSZ-es Koppány Zoltánt. 1994-ben Csécsei Béla, az SZDSZ politikusa került a VIII. kerület élére, de csak 303 szavazattal előzte meg Székelyné Gyökössy Dórát, a jobboldal közös jelöltjét. 1998-ban Csécsei ismételni tudott, de a képviselő-testületben a jobboldali pártok szereztek többséget. Nyolc évvel ezelőtt Csécsei és az MSZP–SZDSZ fölényes győzelmet aratott Józsefvárosban. 2006-ban Csécseinek negyedszer is sikerült nyernie, de a helyi közgyűlésben a jobboldal szerzett abszolút többséget. Tavaly Csécsei lemondott a posztjáról, és az időközi voksolást óriási fölénnyel Kocsis Máté, a Fidesz jelöltje nyerte meg. Várhatóan a jobboldal képes lesz megtartani a kerületet október 3-án.
Tóth verhetetlen?
A XIII. kerületben az első önkormányzati választást hatalmas fölénnyel az SZDSZ–Fidesz-koalíció nyerte meg, és Síklaky Istvánt, a két párt közös jelöltjét választották polgármesternek. 1994-ben szavazták meg először a kerület élére Tóth Józsefet, az MSZP politikusát, és a helyi testületben is sikerült abszolút többséget szereznie az akkori kormánypártnak. Négy évvel később Tóthot több mint 65 százalékos többséggel választották újra, és a képviselő-testületben is megmaradt a balliberális többség. 2002-ben Tóth több mint 70 százalékot szerzett, és 2006-ban is több mint 12 ezerrel több szavazott szerzett, mint a jobboldal közös jelöltje. A XIII. kerületben az idei országgyűlési választáson az egész országban egyedüliként az MSZP győzött, így várhatóan Pest ezen részén a mostani vezetés a helyén marad.
Drámai küzdelmek Zuglóban
Zuglóban az első helyhatósági voksolás az SZDSZ abszolút többségét hozta, így Kutalikné dr. Kardos Zsuzsa került a városrész élére. 1994-ben Kutalikné ismételni tudott annak ellenére, hogy a szocialisták külön jelöltet indítottak. A képviselő-testületben balliberális többség alakult. Négy évvel később Kutaliknét több mint 60 százalékos fölénnyel választották újra, és a helyi közgyűlésben is megmaradt a baloldali pártok sima többsége. 2002-ben rendkívül drámai körülmények között vesztette el a polgármesteri széket az SZDSZ. Rátonyi Gábor, a Fidesz–MDF jelöltje 33,42, Kutalikné 32,58, míg Pelyva György, az MSZP jelöltje 29,38 százalékot ért el. A jobboldal a helyi közgyűlésben a polgármesteri siker ellenére súlyos vereséget szenvedett. Négy évvel ezelőtt szintén nagyon éles küzdelemben dőlt el a kerület sorsa. Weinek Leonárd, az MSZP–SZDSZ jelöltje 47,62, míg Rátonyi 46,21 százalékot összesített. A helyi közgyűlésben továbbra is domináns pozícióban maradt a baloldal. Az idei országgyűlési választáson a Fidesz győzött a XIV. kerületben, így könnyen elképzelhető, hogy mind a polgármesteri széket, mind a közgyűlési többséget a jobboldal fogja megszerezni.
Hajdú is befuthat
A XV. kerületben is az SZDSZ–Fidesz győzelmével zárult az önkormányzati választás, a kerület élére Czibik Tamást választották. 1994-ben Czibik ismételni tudott, de a képviselő-testületben az MSZP-vel kellett koalíciót kötnie. Négy évvel később az MSZP fölényes győzelmet aratott Rákospalotán. Hajdú László a voksok több mint 50 százalékával szerezte meg a polgármesteri címet, és a helyi közgyűlésben is abszolút többséget szereztek a szocialisták. Hajdú és az MSZP 2002-ben és 2006-ban is fölényes győzelmet aratott a XV. kerületben. 2010 áprilisában bár a Fidesz nyerte meg az országgyűlési választást Rákospalotán, most egyáltalán nem biztos a sikere. Az MSZP-ből kitárt Hajdú mellett önálló jelöltet indítanak a szocialisták, a Fidesz–KDNP és a Jobbik is, így nagy küzdelem várható október 3-án.
Nem lesz szocialista áttörés
Az 1990-es helyhatósági választás a budapesti trendeknek megfelelően a Fidesz és az SZDSZ sikerét hozta a XVI. kerületben is. Fekete Gábort a két párt közösen választotta meg a városrész élére. 1994-ben Kovács Attila, a jobboldal közös jelöltje nyerte a polgármester-választást, de csupán 75 szavazatot vert rá egy helyi egyesület aspiránsára. A helyi közgyűlésben jobboldali többség jött létre. Négy évvel később Szabó Lajos Mátyás, az MSZP–SZDSZ jelöltje nyerte meg a polgármester-választást, de ő is csak pár száz szavazattal előzte meg a jobboldal közös jelöltjét. 2002-ben Szabó újrázni tudott, de a helyi közgyűlésben nem tudott többséget szerezni. Négy évvel ezelőtt teljes jobboldali fordulat történt a XVI. kerületben, mivel mind a polgármesteri széket, mind a képviselő-testületi többséget sikerült elnyerniük. A mostani erőviszonyok alapján ebben a kerületben nem várható az MSZP áttörése.
(Forrás: Valasztas.hu, Vokscentrum.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
