Schmidt Mária: A kommunizmus ma is politikai realitás

A kommunizmus bukása máig nem teljes, a kommunizmus ma is politikai realitás – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a Klasszikus kommunizmus 1917–1990 című konferencián.

A főigazgató A kommunizmus természete című előadásában megjegyezte: a kommunizmus majdnem az egész 20. századot kitöltötte, és a világ minden részére kiterjedt, de „sötét árnyéka ma is rávetül” az emberekre. „Még nem vigasztaltuk meg azokat, akiket a kommunista diktatúra megalázott, akiknek kettétörte az életét, akiket megalázott” – mondta Schmidt Mária. „Még nem kértek bocsánatot a tettesek, még nem tudtak megbocsátani az áldozatok. Még nem merünk bízni egymásban és magunkban, még nem tudjuk elhinni, hogy sorsunk a kezünkben van” – vélekedett a főigazgató a Konrad Adenauer Alapítvány és a 20. Század Intézet rendezvényén.

Elviselhetetlen volt az élet

A 20. század „dermesztően tragikus fejezetének” nevezte a kommunizmust, amely birtokba vette a világ hatodát, eltörölte a magántulajdont, kollektivizálta a termőföldeket, államosította a kisipari és szolgáltató üzemeket, és „elviselhetetlenné tette az állampolgárok életét”. Mint mondta, a kommunizmus idején a fogyasztási javak hiánya állandósult, a bőség helyett áruhiány lett úrrá, ezáltal elterjedt és megszokottá vált a lopás és a korrupció. Az emberi szabadságjogokat minden területen korlátozták, s „a szabadság helyett a legabszurdabb, legmegalázóbb kényszerek pókhálójával szőtte át a társadalmat” a pártállami rendszer, s az alkoholizmus népbetegséggé vált.

„Erkölcstelen cinizmus”

Az ateizmus jegyében a Szovjetunió hét évtizeden át üldözte a pravoszláv egyházat, és volt olyan politikus, aki kijelentette, öt éven belül nem lesz vallás a Szovjetunióban. Ezzel szemben ma Oroszországban a templomok tele vannak hívőkkel – mutatott rá. Schmidt Mária beszélt arról, hogy a kommunizmust az „erőszak, a tömeges bűntettek a nácizmushoz tették hasonlóvá”, s az „erkölcstelen cinizmus” vezetett a gulag-táborok létesítéséhez, amelyekben a sztálini erőszak 15-20 millió életet követelt. A hatalom agresszív beszédmódot honosított meg, az engedetlenséget megtorolta, és beleszólt az emberek magánéletébe is. Ezzel kiszolgáltatottá és apolitikussá tette a társadalmat – tette hozzá.

„A marxizmus főpapjai”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szólt arról is, hogy „a kommunista pártokat a kezdetektől a bukásig a mindenkori pártvezetők személyesítették meg”, akik „a marxizmus főpapjai voltak”, létüket pedig „az erőszak szavatolta”. A totális hatalom az egyenlőséget ígérte, és ragaszkodott marxista próféciáihoz. A vasfüggönytől keletre a Szovjetunió volt az úr, ezt az Egyesült Államok is elismerte. A szocializmust azonban nem lehetett megreformálni, ezt bizonyította az 1968-as prágai tavasz leverése – hívta fel a figyelmet.

Még nem halott a kommunizmus

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti vezetője köszöntőjében „butaságnak” nevezte azt a vélekedést, hogy „a kommunizmus halott”. Nem szabad elfelejteni, hogy a kommunizmus kárt okozott a társadalmaknak, Németország pedig két borzalmas diktatúrát élt át, a lakosságot a nácizmus és a kommunizmus is sújtotta – mutatott rá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „a kommunizmusnak még mindig van csábereje” az emberekre a kínai gazdasági fejlődés példáján keresztül. Ezért foglalkozni kell a kommunizmus problematikájával, ami különleges kihívás – hangsúlyozta Hans Kaiser.

(MTI)