Schmidt Mária: A kommunizmus ma is politikai realitás

A kommunizmus bukása máig nem teljes, a kommunizmus ma is politikai realitás – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a Klasszikus kommunizmus 1917–1990 című konferencián.

MNO
2010. 10. 07. 11:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A főigazgató A kommunizmus természete című előadásában megjegyezte: a kommunizmus majdnem az egész 20. századot kitöltötte, és a világ minden részére kiterjedt, de „sötét árnyéka ma is rávetül” az emberekre. „Még nem vigasztaltuk meg azokat, akiket a kommunista diktatúra megalázott, akiknek kettétörte az életét, akiket megalázott” – mondta Schmidt Mária. „Még nem kértek bocsánatot a tettesek, még nem tudtak megbocsátani az áldozatok. Még nem merünk bízni egymásban és magunkban, még nem tudjuk elhinni, hogy sorsunk a kezünkben van” – vélekedett a főigazgató a Konrad Adenauer Alapítvány és a 20. Század Intézet rendezvényén.

Elviselhetetlen volt az élet


A 20. század „dermesztően tragikus fejezetének” nevezte a kommunizmust, amely birtokba vette a világ hatodát, eltörölte a magántulajdont, kollektivizálta a termőföldeket, államosította a kisipari és szolgáltató üzemeket, és „elviselhetetlenné tette az állampolgárok életét”. Mint mondta, a kommunizmus idején a fogyasztási javak hiánya állandósult, a bőség helyett áruhiány lett úrrá, ezáltal elterjedt és megszokottá vált a lopás és a korrupció. Az emberi szabadságjogokat minden területen korlátozták, s „a szabadság helyett a legabszurdabb, legmegalázóbb kényszerek pókhálójával szőtte át a társadalmat” a pártállami rendszer, s az alkoholizmus népbetegséggé vált.

„Erkölcstelen cinizmus”


Az ateizmus jegyében a Szovjetunió hét évtizeden át üldözte a pravoszláv egyházat, és volt olyan politikus, aki kijelentette, öt éven belül nem lesz vallás a Szovjetunióban. Ezzel szemben ma Oroszországban a templomok tele vannak hívőkkel – mutatott rá. Schmidt Mária beszélt arról, hogy a kommunizmust az „erőszak, a tömeges bűntettek a nácizmushoz tették hasonlóvá”, s az „erkölcstelen cinizmus” vezetett a gulag-táborok létesítéséhez, amelyekben a sztálini erőszak 15-20 millió életet követelt. A hatalom agresszív beszédmódot honosított meg, az engedetlenséget megtorolta, és beleszólt az emberek magánéletébe is. Ezzel kiszolgáltatottá és apolitikussá tette a társadalmat – tette hozzá.

„A marxizmus főpapjai”


A Terror Háza Múzeum főigazgatója szólt arról is, hogy „a kommunista pártokat a kezdetektől a bukásig a mindenkori pártvezetők személyesítették meg”, akik „a marxizmus főpapjai voltak”, létüket pedig „az erőszak szavatolta”. A totális hatalom az egyenlőséget ígérte, és ragaszkodott marxista próféciáihoz. A vasfüggönytől keletre a Szovjetunió volt az úr, ezt az Egyesült Államok is elismerte. A szocializmust azonban nem lehetett megreformálni, ezt bizonyította az 1968-as prágai tavasz leverése – hívta fel a figyelmet.

Még nem halott a kommunizmus


Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti vezetője köszöntőjében „butaságnak” nevezte azt a vélekedést, hogy „a kommunizmus halott”. Nem szabad elfelejteni, hogy a kommunizmus kárt okozott a társadalmaknak, Németország pedig két borzalmas diktatúrát élt át, a lakosságot a nácizmus és a kommunizmus is sújtotta – mutatott rá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „a kommunizmusnak még mindig van csábereje” az emberekre a kínai gazdasági fejlődés példáján keresztül. Ezért foglalkozni kell a kommunizmus problematikájával, ami különleges kihívás – hangsúlyozta Hans Kaiser.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.