Menjünk fel a netre, mielőtt kifekszünk a napra

Ultra Ibolya és Viola – lehetnének akár tanmesebeli, mókás női nevek is. Pedig jó lesz velük vigyázni „Nekik” szentelt kedden tudományos napot az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) együttműködésben a Napsugárvédelmi Tudományos Testülettel. A két említett „hölgy” kártékony tevékenységének bemutatásán túl a szolgálat honlapja egy megújult szolgáltatással is jelentkezik mostantól, ennek prezentációjába az időjárás is besegített.

2011. 05. 10. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bőrrákos megbetegedések 50-90 százalékát természetes és mesterséges napozás okozza. 2000-ben bő 200 ezer melanómás esetet diagnosztizáltak, a betegséghez kapcsolódóan 65 ezer haláleset történt világszerte. A szemre vonatkozóan: a szürkehályog-betegségek közül minden huszadik „köszönhető” az UV sugárzásnak, ami a napsugárzásnak csak egy összetevője. A sugárzás szintje arányosan növekszik a Nap emelkedésével, az egyenlítőhöz való közeledéssel, az ég tisztulásával, a Föld felszínétől való távolodással, az ózonréteg elvékonyodásával (amit az emberi károsanyag-kibocsátás okoz), és befolyásolják földfelszíni összetevők is. A túlságosan sok napozás többféle bőrrákot, de úgynevezett szoláris keratózist is okozhat, ami a bőrfeszesség kezelhetetlen elvesztésében jelentkezik. Ezenkívül csökkenhet az immunrendszer hatékony működése, amit legelőször herpesz formájában vehetünk észre. Kis mennyiségben viszont igenis napozzunk, ennek köszönhetően D-vitamin áll elő testünkben, erősítve csontjainkat és a vázizomrendszert. Az egészséges napozásról a napsugarzas.hu honlapról lehet bővebben tájékozódni.


Talán közismert, hogy némi napfürdőzés hasznos az egészségünkre, alapvető szerepe van a D-vitamin termelődésében. Azonban jön a nyár, nő a csábítás arra, hogy csokibarnák legyünk, kihasználjuk a kevés szabadságunkat arra, hogy egész napokat feküdjünk a hőségben – és ez nem kevés veszélyt hordoz. Bőrünk, látásunk és immunrendszerünk érdekében már akkor védekeznünk kell az erős napsugárzás ellen, ha az ultraibolya-index átlépi a 3-as értéket.

Napozás előtt nézzük meg a neten!

De honnan tudjuk, mi az a 3, vagyis hol a határ? Erre adott választ az OMSZ és a Napsugárvédelmi Tudományos Testület keddi szakmai napja, ahol a szikrázó idő is segített bemutatni a met.hu honlap szolgáltatását. Az internet már szinte mindenkinek ott van a zsebében, érdemes tehát okosan használni.

– Ha felmegyünk az OMSZ honlapjára, található egy „UV-B sugárzás” fül. Azon keresztül látunk egy görbét, ami hazánk öt pontján mutatja a sugárzási értéket – magyarázta Tóth Zoltán meteorológus, hozzátéve, hogy az érték napközben óránként frissül. Az oszlop – mint mondja – magát az értéket mutatja, a piros vonal a tiszta időben mérhető átlagos értéket, a kék a szennyezett légkörben, illetve enyhén felhős időben mérhetőt, a fehér vonalhoz pedig akkor közelít az adat, amikor borús az ég. A bemutató idején, délelőtt fél 11-kor a Balaton térségében volt a legnagyobb (közel 3-as), míg a fővárosban 11 órára „érte utol” magát a mérőszám, 4-est lehetett leolvasni.

11-kor 4-es érték Pesten

UV-szempontból tehát benne vagyunk már a nyárban. De a nap mellett nem kevésbé veszélyesek a nyár előtti „bemelegítésre” használt napágyak, szoláriumok. Németh János doktor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szemészeti Klinikájának orvosa így fogalmaz: – A szem egy olyan rendszer, ami a rá veszélyes UV-fény számára is átjárható. Nagyobb adagokban vagy tartósan érkezve ez a sugárzás jelentős károsodást okoz. Ne hegesszünk például védőszemüveg nélkül, és ha nem megfelelő kvarc- vagy szoláriumkezelésben részesülünk, szemfájás esetén sürgősségi szemorvosi ellátás kell. Hasonló veszedelmek jöhetnek a hóvakságnál is – mondta el a szemorvos. Ne legyintsünk rá, az UV sugárzás 80 százalékát arcunkba veri vissza a friss hó!

Ehhez Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára figyelmeztetőleg annyit tett hozzá: – Az emberekben él egy hamis tudat, „vannak szerek, amik megvédenek engem”. Én 1972-ben végeztem a SOTE-n, de sosem fogom elfelejteni az egyetemen kapott figyelmeztetést, a legjobb védekezés a távolság. A hamis biztonságérzetet sajnos nagyon megnövelik a vegyipar vívmányai, ne értékeljük túl azokat! A faktorokra és a bóvli napszemüvegekre gondolok elsősorban.

Pénz nélkül is sokat tehetünk

A szakpolitikus már a tíz évvel ezelőtti Nep (Népegészségügyi program) megalkotásában is részt vett, akkor azonban olyan sok volt a dokumentum prioritása, hogy az UV-védelem már nem fért bele. Elmondása szerint a kampányra most is kevés a pénz, de az üzenetek közvetítésével nagyon sokat el lehet érni a fejekben.

A szakmai napon Bibók Zsuzsanna, a vidékfejlesztési tárca levegőtisztaságért felelős prominense, ózonügyi szakértő is felszólalt, csakúgy mint Balogh Gábor ügyvéd, aki a sajtó tájékoztatási kötelezettségéről beszélt. Antal Z. László, a Magyar Tudományos Akadémia szociológusa, a Napsugárvédelmi Tudományos Testület elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a Nap nemcsak kimeríthetetlen energiaforrás, hanem olyan zavarokat is okozhat társadalmunkban, amelyekre eddig nem készültünk fel, illetve hogy megváltozott a mindennapokban az égitest szerepe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.