Színlelt szerződések Hiller minisztériumában

A Borovszky Tímea által vezetett Esélyegyenlőségi Főigazgatóságon egyesek színlelt szerződésekkel dolgoztak, az akták jelentős részéből alapvető dokumentumok hiányoztak, a megbízottakat versenyhelyzet teremtése nélkül választották ki – derül ki a még Hiller István idején készült minisztériumi jelentésből, amelynek részleteit a szocialista tárcavezető nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. A jogász szerint a jelentésben szereplő megállapítások kapcsán felmerül a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés gyanúja.

2011. 05. 04. 7:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

További súlyos törvénysértések derülnek ki a még Hiller István oktatási minisztersége idején készült, a Borovszky Tímea vezette Roma Integrációs Titkárság, illetve utódja, az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság átvilágítása során feltárt szabálytalanságokat összegző minisztériumi jelentésből, amelynek megállapításait Hiller korábban nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. A 2009. július 15-i keltezésű, az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenőrzési főosztálya által jegyzett jelentés többek között rámutat: Borovszky vezetése alatt egyetlen éven belül duplájára emelkedett a főigazgatóság által megbízási szerződéssel foglalkoztatott szakértők száma, a nekik kifizetett összeg pedig a másfélszeresére nőtt.

A 2008-as megbízási szerződések megkötését kezdeményező írásbeli dokumentumok nem indokolják részletesen, hogy miért volt szükség az egyes szakértők megbízására, így nem lehetett megállapítani, hogy valóban szükség volt-e valamennyi, egyenként több millió forintot felemésztő szerződésre. A jelentés rögzíti: a legtöbb megbízott kiválasztásánál nem teremtődött versenyhelyzet, amennyiben mégis további árajánlatot kértek be, akkor azt minden esetben a Blue Planet/Blue Service Bt. adta.

Nem volt beszámolási kötelezettségük

A jelentés megállapította, hogy a magánszemélyekkel kötött megbízási szerződésekben a megbízó nem írta elő, hogy a „szakértőknek” milyen formában és milyen gyakorisággal kell beszámolniuk az általuk elvégzett munkáról, így nem lehetett megállapítani, hogy arányos volt-e a nekik kifizetett díj. Egy esetben konkrétan megállapították a színlelt szerződés tényét, ugyanis bizonyítható volt, hogy a megbízott nem a szerződés szerinti szakértői feladatokat látta el a minisztériumban. A dokumentum leszögezi: a főigazgatóság hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felosztása esetében a pályázati úton történő támogatás helyett az egyedi döntés dominált.

Az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság által tett javaslattételek szabályossága több esetben sérült, az egyes aktákból több kötelezően előírt dokumentum hiányzott. Mint arról lapunk korábban beszámolt, Borovszky Tímea főigazgató és Sárközi Gábor főigazgató-helyettes olyan szervezeteket segítettek pénzhez jutni, amelyekben maguk is érdekeltek voltak. A dokumentum szerint „döntés-előkészítőként működtek közre támogatás megítélésében olyan szervezetek részére, melyeknél maguk is kuratóriumi tagságot töltöttek be”, és ezzel megszegték a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt.

– A minisztériumi ellenőrzési jelentésben szereplő megállapítások önmagukban még nem bizonyítékok, ám mindenképpen indokolttá tennék a nyomozás elrendelését. A dokumentum ugyanis olyan eseményeket ír le, amelyek egyértelműen bűncselekménynek minősülnek, amennyiben azok megalapozottságát a nyomozás is alátámasztja – jelentette ki lapunknak Gál András ügyvéd. A védő – aki Nagy Attilát, a Mentorprogram egykori igazgatóját képviseli a Borovszky Timea által ügyfele ellen indított rágalmazási perben – kijelentette: büntetőeljárás eddig nem indult az ügyben, és akkor tesz büntetőfeljelentést, ha ügyfele erre meghatalmazza, álláspontja szerint azonban ez a minisztérium dolga lett volna.

Maguk is a támogatott alapítványok tagjai voltak

A jogász szerint hűtlen kezelés gyanúja merül fel annak kapcsán, hogy a jelentés szerint Borovszky Tímea és helyettese, Sárközi Gábor olyan alapítványok támogatásában játszott közre döntés-előkészítőként, amelyekben maguk is kuratóriumi tagságot töltöttek be. Hozzátette: a gyanús megbízási szerződések kapcsán azt egy nyomozásnak kell kiderítenie, hogy történt-e bármilyen munkavégzés a megbízott részéről, és ha igen, az arányban állt-e a díjazással.

Ismert: az egykori főigazgatót eddig csak hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt vonták felelősségre, amiért tavaly májusban első fokon, nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.