Az Országgyűlés elé kerülő adótörvények mindig lehetőséget adnak arra, hogy mérjük fel, milyen célokat tűztünk és tűzünk ki, és hogyan is állunk. Kétféle célkitűzésről beszélhetünk: társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célokról – ismertette a Fidesz frakcióálláspontját az adótörvény vezérszónoklatainak kezdetén Rogán Antal. Mint kifejtette, adórendszereken keresztül társadalompolitikai célokat csak a gazdag államok tudnak érvényesíteni, ezért most a magyar kormány szerinte egy gazdaságpolitikai célokat kitűző adótörvényt alkot.
„Milyen adórendszerünk volt 2010-et megelőzően? Hihetetlenül magas volt Magyarországon az újraelosztási hányad, rekord magas adóztatási szinten voltunk, az általános növekedési mutató elmaradt, 2009-re eljutottunk a sereghajtó szintre a térségben. Nyilvánvaló: a szocialista kormányok adópolitikája mindkét szempontból megbukott, társadalompolitikailag azért, mert a szegényedés jellemezte az országot, és nem pedig a gazdagodás. Meg kell nézni a jövedelmi adatokat! Ezért nagyon csodálkozom, hogy az ellenzék pártjai vissza akarják hozni a bukott adórendszert” – hangoztatta Rogán. Mint fogalmazott, ha az MSZP nem osztódik tovább, kimondhatjuk, hogy egyetlen javaslata drasztikus, 300 milliárdos adóemelést tartalmaz, ennyit vonna el a magyar családoktól, leginkább a közepes vállalkozásoktól, akik élén járnának a munkahelyteremtésben. Az LMP-hez címezve azt mondta, 188 milliárdos elvonást jelentene az, amit ők javasolnak, s kétszer akkora mértékben emelnék a jövedéki adókat, „miért is beszélnek itt ennek ellenkezőjéről?” – tette fel a kérdést a vezérszónok.
Rogán leszögezte, nemcsak a családoktól vont el az előző kormányzás, a gazdaság visszaesése mellett munkahelyekből is egyre kevesebb volt. „Ehhez képest mi a munkahelyteremtést és a munkavállalást is ösztönözzük. Ma még alacsony a munkavállalási arány nálunk a térségihez képest, de vissza kell térni a segélyek világából a munkáéba. Több tízezerrel növekedett már az eddigi kormányzati időszakban a foglalkoztatottak száma” – emlékeztetett. A gazdaságpolitikai célokról elmondta: „Akkor kell versenyképesnek lennünk, amikor a válság elmúlik, mert el fog múlni. Hogy ne álljon elő még egyszer az a helyzet, ami 2002 és 2010 közt volt! 2003 és 2010 közt Európában fellendülés volt, mi meg leszakadók voltunk. Hiába csóválják a fejüket a szocialisták, Szlovákia 4-5 százalékot nőtt, Magyarország az 1-2 százalékos mezőben mozgott.”
Az arányos adórendszert egyébként – mint részletezte – már több országban bevezették a térségben, figyelembe véve a gyermekvállalás terheit, „mert a gyermekvállalás költségei a jövőhöz való hozzájárulás”. 2012-t egy köztes lépésnek nevezte az adóalap rendezése szempontjából: 202 ezer forintos jövedelem alatt visszatér a bruttó jövedelem szintjére (megszűnik tehát a szuperbruttó), e fölötti kereset esetében pedig 2013-ban vezettetik ki. Az átmeneti időszakra – mondta – szükség van a megfelelő kompenzációs rendszer létrehozására, és „ezért elvárjuk a kormánytól, hogy még novemberben közzétegye a bérkompenzáció rendszerének alapelveit”.
Kiemelte, a minimálbért 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot 108 ezer forintra emelik, ám ez még mindig a szlovák összeg alatt van. De jó hírnek nevezte, hogy most már a gyereket nevelő bérminimumon élő is jól fog járni, mert igénybe tudja venni a kedvezményt.
A személyijövedelem-adó átalakításáról is szólt: „Ha a béreket terhelő adókat csökkentjük, a fogyasztási adókat a másik oldalról növelni kell. Nem általában a fogyasztást adóztatjuk, hanem az egészséget és a környezetet károsító fogyasztást.” Az áfaemelés tervét azzal védte meg, hogy abból egy olyan tartalék képződik, amire a szocialista áfaemelés idején is szükség lett volna, és akkor nem kellett volna az IMF-hez fordulni.
