Húsz év után egy nagy korrekcióra van szükség, ezt még Mesterházy Attila is elismerte, hisz ő is a változás mellett kampányolt 2010-ben – kezdte bő félórás előadását nemzetközi kereskedelmi szereplők előtt Lázár János. Szerinte amikor a kétharmadot megszerezték, sokan nem értették a világban, hogy ez hogyan lehetséges, demokratikus folyamat aligha vezethet kétharmadhoz, rossz gazdaságpolitika viszont annál inkább. „Ha rosszul kormányzunk, ránk is ez vár” – figyelmeztetett önkritikusan a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az elmúlt húsz év társadalmi csődje is kellett a kétharmadhoz.
A múlt vasárnapi időközi választás eredményeire utalva megállapította, „az átalakulás súlya, mélysége ellenére nem alakult ki a Fidesszel szemben egy váltópárt”, majd így folytatta: „Egy kétharmados politikai erő nem mondhatja, hogy nem lát hozzá bizonyos problémák megoldásához. 20 év után, kétharmaddal a hátunk mögött nem mondhatjuk, hogy nem érintünk tabukat érintő kérdéseket.”
Tucatnyi kormány megbukott a környéken
Előadásának másik nagy témaköre volt a versenyképességi kérdés. „Az OECD-jelentések megerősítik a lemaradásunk tényét, nem kell ahhoz politikában, társadalomtudományokban jártas embernek lenni. Már a saját környezetünkkel sem vagyunk versenyképesek, ide jutottunk el 20 év alatt. Magyarország 2010-re elvesztette vonzó létét, totális zsákutcába kerültünk. Nyilvánvalóan fel kell venni a kesztyűt, versenyhelyzetbe kell hozni az országot. Sokan felvázolnak megoldásokat, de felelősen senki nem mondja meg nekünk, mi az egyetlen üdvös megoldás” – fejtegette Lázár János.
Számára nem kérdés, hogy lassan és megalkudva kell-e megoldásokat keresni, vagy nem megalkudva, felvállalva konfliktusokat, vitákat, tabukat ledöntve belevágni a rendszerek átalakításába; ő az utóbbi pártján van. „Ma nem tudjuk, hogy Európa melyik pillanatban megy csődbe, ilyen pillanatban nem várhatjuk a pogácsás összejöveteleket. Tucatnyi kormány bukott meg, ezzel szemben a gazdaság számára kiszámíthatóságot ígérő kormányzat van Magyarországon. Ezért ha az a kérdés, hogy miért nem haladunk lassabban, azt mondjuk, a saját bajaink miatt idő szűkében voltunk. Az óriási deficit, a versenyképességi lemaradás miatt azonnali cselekvésre volt szükség; azok közé tartozom, akik ráadásul még kevésnek is tartják az eddigi átalakítást. Azok az országok, amelyek most nem tudnak kőbe vésni új szabályokat a következő tíz-húsz évre, versenyképességi hátrányba fognak kerülni.” Úgy látja, ebből a helyzetfelismerésből ered minden, amit az elmúlt másfél évben tett és igyekszik tenni az Orbán-kormány, nem elfelejtve, hogy a magyar határon kívüli lehetőségeket befolyásolni nincsen lehetősége.
Ami nem tetszik a szakszervezeti világnak
„Meghoztuk azt a döntést, hogy idén decemberre a rendszerátalakítással kapcsolatos törvények készen legyenek. A munkavállalókat érintő új munka törvénykönyvéért új koordinátarendszereket kellett bevenni az alkotmányba. Sikerült megtalálnunk egy jó kompromisszumot a munkavállalókkal, kétségtelen, erősen figyelembe vettük a munkáltatók érdekeit is, de ezt szintén csakis a versenyképességért tettük. Ezeket a konfliktushelyzeteket fel kellett vállalnunk” – mondta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Szerinte ami a legkevésbé tetszik a szakszervezeti világnak, hogy „a közszférában tendenciájában többletjogokat finanszírozzunk a versenyszférában dolgozókéihoz képest. Ha jobb a közszférában dolgozni, akkor nem működik jól a gazdaság, nem működik jól a rendszer. Ez fájó lehet a szakszervezetek vezetőinek.”
Úgyszintén hangsúlyosnak nevezte, hogy a társadalomnak, az államnak és a gazdasági szereplőknek együtt kell viselniük a helyzet rezsijét, de a társadalom nem terhelhető tovább. „Vannak prémium csoportok, de tendenciájában a munkavállalóknak súlyos szociális problémáik vannak. Az állam tekintetében rengeteg tennivalónk van, ezt egy közepes város vezetőjeként is tudom” – húzta alá Hódmezővásárhely polgármestere, hozzátéve, „ne legyen nagyobb divat a közszférában dolgozni, mint a versenyszférában, merem állítani, most egymillióan dolgoznak az előbbiben. Óriási luxus egy ekkora államot fenntartani!”
Kéjjel emlegetett IMF
Magyarországot szerinte harminc éve nyomja az óriási adósság. „Az IMF nevét van, aki kéjjel, van aki kevésbé kéjes érzéssel emlegeti az utóbbi napokban” – említette Lázár, aki szerint viszont 2004 után most reális az esélye annak, hogy 3 százalék alá megy a hiány, „ez persze lehet, hogy nem vigasztalja azt, aki azt látja, hogy emelkedik az üzemanyag ára”. A hiánycsökkentés mellett azonban igyekeznek „rendet vágni az adósságcsökkentés terén is”.
„Ma nem olyan világot élünk, hogy háromhetente ne változhatna a véleményünk, sőt a helyzet változásához igazított dinamizmus politikai erény. A német pénzügyminiszter sem teszi meg azt, hogy ugyanazt mondja szeptemberben, mint most, nézzük meg, a növekedési számaikról mit mondanak” – figyelmeztetett. Ezzel párhuzamosan viszont jelezte: „Napokon belül nálunk is várható a növekedési helyzet felülértékelése. Az is lehet, hogy 48 órán belül lépéseket jelentünk be a növekedés fenntartásáért, a kormány kijelöli az IMF-delegációt és figyelembe veszi az euróárfolyam alakulását a tervezésnél.”
Az embereket kell nézni
A harmadik szereplő, akit be kell vonni az adózásba, az a gazdasági szféra. „Azért azon el kell gondolkodni, hogy több, térségbeli állam hogyan került jobb helyzetbe, mint mi. Sajnos az 1990-es évek privatizációs döntéseinek hatásai nem múlnak el órák alatt. Különadókat vezettünk be példaértékűen, amit az energiaszektor annak reményében fizet, hogy 2013-ban elmúlik. Érdekes módon ugyanezért az újonnan megalakított olasz kormányt nem vették géppuskatűz alá” – figyelmeztetett a politikus. Akik szerinte nehezen fizetnek, azok a bankok: „Egy dolgot azonban vegyenek tudomásul, azt, hogy egy politikusnak mindig embereket kell néznie, nem mondhatjuk egymillió embernek, hogy sorry, senki nem szorította a fegyvert a halántékotokhoz, hogy vegyetek fel hitelt. Nem mondhatnak le arról a válság miatt annyian, hogy valaha a középosztályhoz tartozzanak.” A hitel kérdéséről feltette a kérdést, hogy tisztességes volt-e ennyit kihelyezni, vagy erkölcstelen, s meglepődve hallotta, hogy német bankárok nagy számban mondtak le az ilyen tisztességtelen üzletekről.
„A kicsit hektikusnak tűnő, dinamikus, hibákat is vétő politikánk 2012-ben próbaüzembe lép, januártól új egészségügyi, szeptembertől új oktatási rendszer lesz, az a cél vezérel, hogy versenyképesebbek legyünk, hogy a mai 20-as, 30-as korosztálynak lehetőségeket teremtsünk” – zárta helyzetértékelését a Joint Venture Szövetség, illetve több nemzetközi kereskedelmi és ipari kamara által szervezett rendezvényen Lázár János.
origo.hu
Menczer Tamás: Magyar Péterék nem akarják, hogy mi döntsünk a jövőnkről! - videó
