Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes beszédében azt hangsúlyozta, hogy „emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más országénak.” Emlékeztetett arra, hogy nem fogadható el semmilyen kettős mérce, nem fogadható el, hogy a magyar embereket másodrangú állampolgárnak tekintsék. Mint mondta: „senkit ne érhessen hátrány amiatt, hogy magyar állampolgárságot kér” a környező országokban.
„A szeretet otthon kezdődik, a mi esetünkben most a nemzet családjában”
Az Advent a Hargitán – Advent Európában címmel a Szilágyi Dezső téri református templomban megrendezett találkozón Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében arról szólt, hogy „a magyar ember nagyon szeret bajban lenni, mert akkor nem kell csinálni semmit. Jussunk a bajban létből az ébrenlétbe (...), majd az úton létbe.” Szerinte „sok helyre kell elmenni, tárgyalni, jogainkat kérni, tiltakozni, a nézeteinket a jogainkat újra meg újra elmondani”, ugyanakkor nemcsak a magyarok és a környező népek, hanem a magyarok közötti, sokszor nagy távolságot is csökkeni kell.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy a szolidaritás nem elméleti, hanem gyakorlati feladat. „A szeretet otthon kezdődik, a mi esetünkben most a nemzet családjában” – mondta. A szolidaritásra példaként említette a vajdasági Temerinben egy szerbet bántalmazó magyar fiatalokat, akiket – mint mondta – túlzottan szigorú szabadságvesztésre ítéltek, és azokat, akiktől megvonták állampolgárságukat, amiért felvették a magyart. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a hívőben soha nem lehet bosszú, soha nem lehet gyűlölet”.
