Újabb szlovákiai magyartól vették el az állampolgárságot a pozsonyi hatóságok, ezúttal egy majdnem százéves asszonytól – értesültaz MTI Hírcentrum pénteken.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke szerint „nemzeti védőhálót” kell felépíteni, amellyel ki lehet védeni a magyarellenes jogsértéseket. A III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó keretében tartott budapesti sajtótájékoztatón részt vett Boldoghy Olivér, a szlovák állampolgárságától megfosztott révkomáromi színész-vállalkozó és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke.
Toró T. Tibor emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritás alapján a III. ökumenikus nagytalálkozón is kiállnak Boldoghy Olivér mellett, ugyanakkor szükséges, hogy a felvidékiek is minél többen álljanak a révkomáromi vállalkozó mellé. Úgy fogalmazott: „Ha több százan, több ezren lesznek, elérjük azt a kritikus tömeget, amikor a hatalomnak nincs más választása, mint hogy ejti ezt az egész ügyet.” Boldoghy Olivér elítélte, hogy hozzá hasonlóan egy rimaszombati idős tanárnőt is megfosztottak szlovák állampolgárságától, amiért felvette a magyart. Szerinte a tanárnő és a saját ügye is a márciusi választások előtti szlovákiai választási kampány része.
Mint az MNO beszámolt róla, november 18-án Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozótól vonta meg szlovák állampolgárságát a szlovák belügyminisztérium, miután nyáron felvette a magyar állampolgárságot.
A találkozó résztvevőihez köszöntőlevelet intézett a köztársasági elnök. Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogokat tekintve „csak azt várjuk a világtól, amit mi is megadunk másnak”.
„Fel kell lépni a magyarellenes megnyilvánulások ellen” – jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Tőkés László úgy fogalmazott: a III. Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozón a szólásszabadság jogán „emeljük fel szavunkat a szomszédos országok legtöbbikében, a volt kisantant országaiban tovább folytatódó és időről-időre felerősödő magyarellenesség újabb és újabb megnyilatkozásai ellenében”. Ezen kívül hangsúlyozta az összefogás fontosságát a Magyarországon kívül, a Kárpát-medencében élő magyarokért. „A határok fölött újraegyesülő nemzet, a magyar állampolgárságukat visszanyerő honfitársaink összefogásával és szolidaritásával vállalunk közösséget és állunk ki magyarságuk miatt megpróbáltatást szenvedő, idegenbe szakadt testvéreink mellett” – mondta az EP alelnöke.
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes beszédében azt hangsúlyozta, hogy „emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más országénak.” Emlékeztetett arra, hogy nem fogadható el semmilyen kettős mérce, nem fogadható el, hogy a magyar embereket másodrangú állampolgárnak tekintsék. Mint mondta: „senkit ne érhessen hátrány amiatt, hogy magyar állampolgárságot kér” a környező országokban.
„A szeretet otthon kezdődik, a mi esetünkben most a nemzet családjában”
Az Advent a Hargitán – Advent Európában címmel a Szilágyi Dezső téri református templomban megrendezett találkozón Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében arról szólt, hogy „a magyar ember nagyon szeret bajban lenni, mert akkor nem kell csinálni semmit. Jussunk a bajban létből az ébrenlétbe (...), majd az úton létbe.” Szerinte „sok helyre kell elmenni, tárgyalni, jogainkat kérni, tiltakozni, a nézeteinket a jogainkat újra meg újra elmondani”, ugyanakkor nemcsak a magyarok és a környező népek, hanem a magyarok közötti, sokszor nagy távolságot is csökkeni kell.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy a szolidaritás nem elméleti, hanem gyakorlati feladat. „A szeretet otthon kezdődik, a mi esetünkben most a nemzet családjában” – mondta. A szolidaritásra példaként említette a vajdasági Temerinben egy szerbet bántalmazó magyar fiatalokat, akiket – mint mondta – túlzottan szigorú szabadságvesztésre ítéltek, és azokat, akiktől megvonták állampolgárságukat, amiért felvették a magyart. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a hívőben soha nem lehet bosszú, soha nem lehet gyűlölet”.
Berndt Posselt bajorországi EP-képviselő arról beszélt, hogy „eljön az az idő, amikor Magyarországot körös-körül uniós tagországok veszik körül.”