„Magyar szemmel és szívvel, tehát az EU tagjaként és az eurózónának még nem tagjaként” szólalt fel Matolcsy György EU-s pénzügyminiszterek előtt a Budapesti Corvinus Egyetemen azon a rendezvényen, ahol díszdoktorrá avatták Wolfgang Schäuble német pénzügyi tárcavezért.
„Hogy állunk ma az EU-ban? Az Ecofinban, tehát a tárcavezetők fórumán napról napra ugyanazokkal a kihívásokkal találkozunk. Első ezek közül az eurózóna nehézsége – kezdte felszólalását Matolcsy. – Persze ezek boldog idők ahhoz képest, amiket átéltünk ’48 és ’90 között, de az eurózónában repedések mutatkoznak. Európa a megoldás kísérlete. A kísérlet közepén vagyunk, már nem az elején, de nem is a végén.” Emlékeztetett, az euró bő egy évtizeddel ezelőtti születésekor véget ért a dollár, a japán jen és német márka tripoláris korszaka, majd bővült az EU. „Igen ám, de már az induláskor voltak nehézségek. Az euró a békeidőre szabott konjunktúra alapján jött létre, nincs mögötte válságkezelő mechanizmus, és nincs mögötte a Nemzetközi Valutaalap sem. Nem lehetséges áthidalni jelenleg azt az ellentétet, ami a legfejlettebbek és a leggyengébbek közötti 20 százalékos szakadék”– húzta alá a nemzetgazdasági tárca vezetője. A 2007 őszén előállt krízishelyzetet szerinte „természetesen meg fogjuk oldani, és barátaink az eurózónában is meg fogják oldani”, emlékeztetve Angela Merkel német kancellár szavaira, amelyek szerint 2020-ig is eltarthat a folyamat.
A második kihívás szerinte politikai. „Nem könnyű a politikai döntéshozatal világában eldönteni szakmai kérdéseket. Az egyetlen állam nélküli valuta politikai menedzsmentet igényel. Egy független Európai Központi Bankkal rendelkezünk, ez nagy érték, de másutt, például az Egyesült Államokban élnek a nagyon szoros koordináció lehetőségével” – mondta Matolcsy, aki szerint nincs politikai akarat egy közös költségvetés és egy közös kötvénypiac létre hozatalára Európában.
„A harmadik kihívás a növekedés kihívása, mert az EU valójában növekedési válságban van. Erről nem beszélünk, mert kényelmetlen. Az elmúlt 500 évre a Nyugat sikereként emlékezünk, de az EU nagy országai csak ’55 és ’75 között voltak a globális világ legversenyképesebb országai” – hívta fel a figyelmet Matolcsy György, rámutatva, hogy „a technológiai fölény korszaka elmúlt”. „Mit kellene tennünk? Szükség van az eurózónán belül egy fiskális unióra, a közös gazdasági kormányzás csomagjára, a deficitcsökkentésre, munkahelyteremtésre, a foglalkoztatás bővítésére, a növekedés egyensúlyára – sorolta. – Magyar szívvel meg kellene határoznunk, hogy mi a helyünk a növekedésben. Hogy az EU hogyan koncentrál a kutatás-fejlesztésre, meg kell határozni, hogy ez a sáv hogyan lesz újra Európa motorja, mert a kontinens keleti fele lesz a dinamizmus újraindítója.”
