A kabinet azt szeretné megtudni: uniós nemzetközi szerződésnek minősül-e a Brüsszelben jóváhagyott pénzügyi paktum. Ez azért érdekes, mert ha az AB szerint a megállapodás uniós nemzetközi szerződésnek tekinthető, akkor – aláírása után – a ratifikálást a parlament csak kétharmados többséggel végezheti el.
A január elseje óta hatályos alaptörvény – a korábbi alkotmányhoz hasonlóan – szerint az unióban hazánk a hatásköreinek egy részét nemzetközi szerződés alapján a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolhatja. Az Alkotmánybíróság még 2010-ben rögzítette: nemcsak az unió alapító szerződése és Magyarország csatlakozási dokumentuma tekinthető nemzetközi szerződésnek, hanem az olyan további megállapodás is, amely újabb hatáskörök átruházását és közös gyakorlását teszi szükségessé az EU fejlesztéséért.