Ha keresztény ember foglalkozik politikával, sokszor találkozik azzal a véleménnyel, hogy keresztény embernek nem való az. Elgondolkodtató kérdés ugyanakkor, hogy van-e szükség keresztény orvosra, pékre, építészre. A konferencián felszólaló Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy véli, építészre például nem csak azért, mert templomokat kell emelni, és egy keresztény építész nagyobb eséllyel tudja, hogy hogyan kell, de egy családi háznál is bizonyos szempontból mélyebb részetekre is odafigyel. – Az orvosnál is bízhatunk benne, hogy nem csak a test gyógyulásával foglalkozik, hanem a lelket is gyógyítja – tette hozzá. Emlékeztetett, korábban Széchenyi is azt mondta, „ha lókötőkre bízzuk a politikát, akkor az olyanná is válik”, ezért is van szükség keresztényekre a politikában.
– Mindannyiunknak fontos, hogy akik ott vannak a híradókban, ugyanúgy hatnak ránk, mint egy popsztár vagy egy plébános. Ugyanolyan a felelősségünk, mint a rendőrnek vagy az atomfizikusnak; döntésünkkel a Jóisten felé kell elszámolnunk, és tetteink társadalmi hatása milliókra érvényes – fejtegette a kereszténydemokrata honatya, aki szerint a II. vatikáni zsinat által bevezetett fogalom, az „anonim kereszténység” a mai hétköznapokban is hasznos; aki életével követi az evangélium tanácsát, nem is kell kimondania Isten nevét. Rétvári Szent Ferencet idézve elmondta: „A zarándokokat először meg kell etetni”, vagyis mielőtt bárki parancsokat osztogatna, saját magával szemben kell erős elvárásokat támasztania.
A b betűs szavak
A keresztény politikus attitűdjéről két b betűs szó jut eszébe: bátor és békés. – Látni, mikor kell kompromisszumot kötni, és mikor kell kiállni az értékek mellett – vélekedik a szentimrevárosi képviselő, aki arra is figyelmeztet, hogy a ma divatos, szűk szabású öltönyökben nehéz a legelesettebbek felé fordulni. Érintette még a homoszexualitás kérdését is, mondván, a keresztény „a bűnt nem fogadhatja el, de a bűnöst meg kell, hogy értse”, végül pedig a burka és a csador betiltásáról szólt. – Nem úgy kell küzdeni, hogy minden vallásosságot be kell tiltani, az ateizmus még sehol nem győzött végérvényesen. Robert Schumann azt mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy semmilyen. A világnézeti semlegességgel eleve kudarcra van ítélve mindenki.
A jogász végzettségű Gulyás Gergely (Fidesz) némileg ellenpontozta, amit Rétvári mondott: szerinte ha az elmúlt évtized európai politikáját figyeljük, a kereszténység ügye csatát vesztett. Kezdődött ez azzal, hogy nem sikerült az Európai Uniónak olyan alkotmányt elfogadnia, amiben akár csak utalás szintjén is szerepelnének a keresztény gyökerek.
Még az ateista is keresztény
– Érdemes egy fél évszázadot visszamenni: a világháború után az NSZK első elnökeként Theodor Heuss a görög filozófiában, a római jogban és magában a kereszténységben határozta meg Európa gyökereit. Nálunk Antall József utalt arra nagyon szellemesen, hogy itt még az ateista is keresztyén, a gyökerei miatt, még ha híján is van személyes tanúságtételnek – vélekedett Gulyás.
A magyar alaptörvénnyel kapcsolatban, aminek megszövegezésében tevékeny részt vállalt, kijelentette, hogy a kereszténységgel, Istennel kapcsolatban a görög, ír és lengyel alkotmányhoz képest még visszafogottan is fogalmaz. Zárásként arra figyelmeztetett: keresztyén politikus sosem jó, ha keresztyénségére hivatkozik, annak sokkal inkább kiderülni kell róla.
A konferencia nyitó szekciójában felszólalt még a fideszes Ékes Ilona is, aki szerint „a Krisztus-követés nem jog, hanem lehetőség, öröm”. Emlékeztetett rá, az Újszövetségből több Krisztus-követő nőt ismerünk, például Máriát, Mária Magdolnát, Lázár testvéreit, és megannyi név nélküli asszonyt, akik megértettek valamit. Aláhúzta, „nagyon sokan arra gyanakodnak, hogy azt hisszük, csak mi vagyunk a jó emberek, de megértőnek lenni másokkal, ez felismerhetővé kell, hogy tegyen minket”. A közéleti szereplők – mint hangsúlyozta – ma sokat gondolnak a vesztenivalójukra, számolják a szavazatokat, politikailag korrektek akarnak lenni, és sokszor nem mondják ki, amit igaznak vélnek. A Krisztus-követő ember azonban bátor a közéletben. „Jogunk van Krisztus-követőnek lenni? Nem. Kötelességünk. Az elkötelezett ember felvállal olyan ügyeket, amiket mások nem. Nekem nem kell megfelelnem mindenkinek, de meg kell felelnem a szüleim életpéldájából tanult értékrendnek” – zárta szavait Ékes Ilona.
Az esemény további felszólalói voltak: Szabó István dunamelléki református püspök, Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke, Hans Kaiser (Konrad Adenauer Stiftung), Gábor Miklós, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom elnöke, Bence Orsolya és Halasi András, a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség elnökségi tagjai, Molnár Zoltán, a Református Fiatalok Szövetségének elnöke, illetve Latorcai Csaba, a KIM helyettes államtitkára.
