A Szerzetesek misszióban mottójú rendezvény nyitóbeszédében a nuncius kiemelte: ő maga 15 év diplomáciai munka után kérte, hogy misszióba mehessen, és egy ideig Kamerunban volt rektor egy kisszemináriumban.
Egy pápai dokumentumot idézve kiemelte: a megszentelt szerzetesi élet „Isten nagy ajándéka”, amely „Krisztus példájának radikális követésében valósul meg a Szentlélek által, az egyház javára”. A szüzesség, a szegénység és az engedelmesség krisztusi jellempéldái a szerzetesek által lesznek láthatóvá a világ számára, s ez a híveknek felhívás, hogy „Isten országának titkát megéljék” – fogalmazott.
Alberto Bottari de Castello annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a misszióban a legfontosabb a hit, „amelyből Istennek való teljes odaadás fakad”. A szerzeteseket az egyház szívének nevezte, akik Krisztust képviselik a világ számára.
Lukács László piarista szerzetes, a Sapientia főiskola alapító rektora és jelenlegi dogmatika tanára előadásában emlékeztetett arra: Isten missziója a teremtéssel kezdődött, és Jézus megtestesülésével érte el csúcsát. Hangsúlyozta, az egyház lényege a misszió, utóbbi pedig az egyházban ölt testet.
Mint mondta, a II. vatikáni zsinat (1962-1965) szerint „az üdvösségre minden ember meghívást kap”, az egyház pedig nem korlátozódik a „szakramentális formára”. Utalt arra, hogy „Európa újraevangelizációja aligha választható el a misszióktól”, a hittérítés pedig elválaszthatatlan az emberek szolgálatától.
Patsch Ferenc jezsuita szerzetes, a Sapientia Főiskola filozófia tanszékének tanára elmondta, 1910-ben Európa lakosságának 66,2 százaléka keresztény volt, ma már ez az arány csak 25,6 százalék. A bíborosi testületnek 67 európai, 22 latin-amerikai, 15 észak-amerikai, 11 afrikai, 9 ázsiai és egy óceániai tagja van.
A misszióban fontosnak nevezte az empatikus igehirdetést, hogy az evangéliumot hirdető „átérezze” a vele érintkező emberek gondolkodását. Az empátia azt is jelenti, hogy „a másikat többnek tartom, mint önmagamat, legalább arra az időre, amíg meghallgatom” – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra: nem lehet anélkül szeretni valakit, hogy „az ember le ne vetkőzze a hatalmát”, a misszió során pedig fel kell adni a konkvisztádor típusú hozzáállást.
Tóth Zoltán verbita szerzetes szólt arról, ma már vannak olyanok Magyarországon, akik „harmadik generációs kereszteletlenek”. Elmondta, hogy szerzetesrendjük misszionál egyebek mellett a „hitkeresők”, a szegények, a kisebbségek, illetve „az eltérő vallási hagyományok és szekularizált ideológiák képviselői” között.
Pákozdi Nóra teológus hallgató a konferencián beszámolt arról, hogy a Fokoláre elnevezésű katolikus lelkiségi megújulási mozgalom Genfest címmel nemzetközi fesztivált rendez augusztus 31. és szeptember 2. között a budapesti Papp László Sportarénában és a főváros több pontján. Felhívta a figyelmet, hogy erre az alkalomra „minden karizma fiataljait” várják, hogy „megvalósítsák a kölcsönös szeretetet”.
A Genfest fővédnöke Erdő Péter bíboros, és támogatja a rendezvényt az Európai Unió és a magyar állam is. A tervek szerint több mint száz országból érkeznek majd a rendezvényre, a 12 500 embert befogadó sportarénában a házigazdák négyezer helyet foglalhatnak el – tette hozzá.
A Szerzetesek misszióban mottójú rendezvényen beszámolót tart még Sebastian Madassery, a Pápai Missziós Művek vezetője, Mohos Anna-Gabriella, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, Veisz Erzsébet Ferences Mária Misszionárius nővér, a zárszót pedig Orosz Lóránt, a főiskola rektora mondja.
