Az egészségügyi államtitkár szerint a változtatásoknak arról kell szólniuk, hogy az egészségügy hatékony legyen, és modern, fenntartható rendszert alakítsanak ki. Szavai szerint elképesztő zűrzavarban kell rendet rakni, ez történik most, a következő lépés az egészségügyi tevékenység finanszírozása. Olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amelynél nem az ágyszám számít elsődlegesen, hanem az, hogy jó minőségben dolgozik valaki – mutatott rá az államtitkár, aki egyértelművé tette: felesleges kapacitások finanszírozására azonban nem szeretnének forrásokat fordítani.
Szócska Miklós azt mondta, bízik benne, hogy folytatódhat az egészségügy megkezdett gazdasági rehabilitációja. Az infrastruktúra-fejlesztésben idén és jövőre mintegy 300 milliárd forint mozog, 2-3 éven belül megváltozott körülmények között végezhetik munkájukat az egészségügyi dolgozók és gyógyulhatnak a betegek. Március 31-én az átvett intézmények vezetői pályázatait kiírják – jelezte, hozzátéve: változtatások lesznek, de ez nem tisztogatás, hanem lehetőség, hogy megújítsák a vezetői generációt és a vezetés szellemiségét.
„Ezt a csatát megnyertük”
A nem dohányzók védelméről szóló törvény kapcsán emlékeztetett, hogy április 1-jén lejár a türelmi idő, ugyanakkor úgy látja, hogy a társadalom többsége támogatja a változtatásokat. Ezt a csatát megnyertük – állapította meg. A megelőző programokról szólva kitért a dohányzás elleni kampányra, s beszélt arról is, hogy a méhnyakrákszűrést az 5000 fő alatti településeken a védőnők végzik majd.
Kitért arra, hogy a szakdolgozók képzése mára „elapadt”, és nem egyszerűen a társadalmi megbecsültséget kell helyreállítani, hanem teljes egészében újjá kell építeni a képzést. Az orvosoknál a migráció és az elöregedés a két legnagyobb probléma – folytatta az államtitkár, aki megjegyezte: a bértárgyalásokon nem csak a pénzről beszéltek. Az derült ki, hogy a gyakorlati képzésnél vész el a motiváció, és a legnagyobb baj, hogy nincs küldetéstudat, ami a fiatal orvosokat itthon tartja.
Esélyt jelent az unió
Surján László EP-alelnök arról beszélt, hogy a Magyarország elleni támadásoknak több hulláma rakódott egymásra. Magyarországon az ellenzéki pártoknak „nagy a szájuk, (…) de mozgástér, erő nincs mögöttük, kerestek maguknak egy másik homokozót, ahol játszhatnak” – fogalmazott, hozzátéve: a belharc exportja történt meg. Magyarországon ugyanakkor nem konvencionális gazdaságpolitika zajlik – jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus, aki kifejezett csapdának érzi a konvergenciaprogramot. Az unió azonban esélyt is jelent, a forrásokat tekintve a mérleg pozitív – hangsúlyozta.
Egyértelmű és világos kultúrharc zajlik Európán belül – tért egy másik témára Surján László, és azt mondta, Magyarország „kiverte a biztosítékot” azzal, hogy családpárti politikát folytat, az élet védelmét fontosnak tartja, és a nemzeti és keresztény hagyományokra építette gondolkodását. Arról, hogy mikor lesz vége a támadásoknak, úgy vélekedett: akkor, ha jönnek az eredmények, és kiderül, jó irányba mennek a dolgok és a vádak hamisak voltak.
Iszonyatos volt a lemaradás
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke felidézve az előző szocialista kormányok örökségét azt mondta: Magyarország kiszolgáltatottá tette magát, a magyar családok és vállalatok egyaránt eladósodottá váltak. Az V. kerületi polgármester kiemelte: 2004-től kezdve egy olyan év nem volt, amikor a költségvetési deficitre vonatkozó előírásokat betartották volna. A fideszes politikus szerint a gazdasági növekedésben eközben iszonyatos volt a lemaradás, 2004-2007 között alig haladta meg az 1-1,5 százalékot az átlagos bővülés üteme.
Erre a gazdasági válság rátett egy lapáttal – állapította meg, és részletesen felsorolta a megörökölt kockázati tényezőket és veszteségeket. Felidézte: ebben a helyzetben a kormány 2010 őszén a közteherviselés kiszélesítése mellett döntött. A költségvetés a reménytelen állapotból a legkedvezőbbek közé került az unióban.
Erős szabályozással léptek a devizaadósság kezelésére, és az elfogadott változtatásokkal 2012 végéig az adósok 90 százaléka számára nyílik valamilyen lehetőség – mutatott rá.
Kiemelte a gyerekek utáni adókedvezmény kétharmados védelemben részesítését, és azt mondta, úgy látja, politikai ellenfeleik csak adóemelésben tudnak gondolkodni. Szólt még arról, van esély, hogy 2013-2014-re a nyugdíjkassza egyensúly közeli állapotba kerüljön. Kiállt az IMF-fel való megállapodás mellett, és arról is szólt, hogy olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a következő években a magyarok alkotó energiáit mozgósítja, lehetővé teszi a lakásprogram újraindítását, az építőipar újjáélesztését.
---- Az elnök cáfolta a vádakat ----
A médiahatóság soha nem látott támadások kereszttüzében végzi munkáját – kezdte előadását az Asszonyok a nemzeti egységért mozgalom rendezvényén Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, aki szerint a vádaskodások tipikus oka, hogy a bírálók nem olvassák el a magyar médiatörvényeket, hanem másodlagos forrásokból tájékozódnak. Gyakori, hogy a nemzetközi kritika megfogalmazói saját országuk médiaszabályozását sem ismerik, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és nem hajlandók szakmai vitákba bekapcsolódni. A bírálók Szalai Annamária elmondása szerint kettős mércét alkalmaznak, és „szellemeket üldöznek”, vagyis végső érvként azt hozzák fel, hogy nem fogadható el a magyar médiatörvény szelleme.
A médiahatóság és egyben annak médiatanácsának elnöke tipikus félreértésnek tartotta, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás szankcionálható lenne pénzbírsággal, valamint hogy a nyomtatott sajtó esetében ez vizsgálható lenne.
Szalai Annamária más országok médiatörvényeiből vett példákkal mutatta be, hogy a magyarnál szigorúbb szabályozás is létezik, Svédországban például nem kaphat engedélyt egy televízió beindításához az a médiaszolgáltató, amely nem vállalja, hogy tárgyilagos műsort készít. Franciaországban a rágalmazó vagy becsületsértő híranyag készítőjére akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, Olaszországban pedig akár börtönnel is sújthatják azt a médiaszolgáltatót, aki a bejelentés előtt jelentet meg egy lapot.
Míg Magyarországon a médiatanács tagjairól az Országgyűlés dönt, így a legitimitása igen erős, Európában e tekintetben is szerteágazó a gyakorlat – mondta Szalai Annamária. Svédországban például a kormány, Hollandiában egy miniszter, Csehországban pedig a miniszterelnök nevezi ki a médiát felügyelő testület tagjait.
Elmondta azt is: bár a pénzbírság lehetősége is szerepel minden európai médiatörvényben, a hazai médiatanács elsődleges célja nem a bírságolás, hanem a jogszabály betartatása.
Szalai Annamária a hatóság feladatai közül a kiskorúak védelme érdekében végzett munkát emelte ki. Fontosnak tartotta, hogy a konvergens hatóság felállásával létrejött egy új médiaintézményi struktúra, valamint hogy átalakult a közmédia tartalma és szerkezete is.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában a legfontosabb közjogi vívmányok között említette az új alaptörvényt, amelyben olyan modern alapjogok szerepelnek, mint a génmanipuláció-mentesség, a klónozás vagy a szemétimport tilalma, a jelnyelv védelme.
Az alaptörvény Rétvári Bence szavai szerint szintén fokozott védelmet nyújt az időseknek és a fogyatékkal élőknek, és olyan modern gazdasági eszközöket is tartalmaz, mint az adósságfék. Az államtitkár úgy vélte: a korszerű elveket valószínűleg több állam is átveszi a jövőben.
Rétvári Bence arról is beszámolt, hogy a kormányablakokban már több mint hatvanféle ügyet intézhetnek az emberek, ezek számát pedig folyamatosan bővíti a kormány.
A társadalmi felzárkózás ügyét, azon belül a romakérdést nemzeti sorskérdésnek kell tekinteni – hangsúlyozta beszédében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Balog Zoltán szerint humanitárius ügy, hogy ne éljenek az országunkban emberek harmadik világbeli körülmények között.
Az államtitkár – aki fontosnak tartotta, hogy a romakérdést ne elkülönülten, hanem a többi társadalmi problémával együtt kezelje a kormány – azt mondta: egy ország gazdaságilag sem engedheti meg, hogy 3 millió ember szegénységben, 1,2 millió ember pedig mélyszegénységben éljen, vagyis a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem 60 százalékával se rendelkezzen.
Balog Zoltán az értékteremtő munka fontosságát is hangsúlyozta beszédében, és beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy pluszjövedelmet kapjanak a társadalmi felzárkózás érdekében legfontosabb munkát végző pedagógusok.
