Legyen állami monopólium a színesfém-kereskedelem?

Az IMF-tárgyalásokról, a kormány gazdaságpolitikájáról és a volt Malév-dolgozók juttatásairól is szó volt napirend előtt.

A kormány gazdasági szabadságharcát bírálta, és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre szólította fel a kabinetet Veres János (MSZP). Mint mondta, egy esetleges, unióval kötendő megállapodás 4 százalékos kamatteher melletti hitelfelvételt biztosítana az országnak, miközben jelenleg az állampapírokat 9 százalékos kamattal bocsátja ki az ország. Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a korábbi, szocialista kormányok 13 milliárd eurónyi hitelt hívtak le, amelynek jelentős részét idén és jövőre kell visszafizetnie az országnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti bankra vonatkozó törvény kapcsán már csak két vitás kérdés van, de erről is folynak a tárgyalások, és az ország célja, hogy az Európai Központi Bank által felvetett vitás kérdéseket is tisztázza.

Mi lesz az IMF-fel?

Az LMP-s Mile Lajos szerint a tűzzel játszik a kormány, amikor az államcsőd lehetősége is felmerül a nemzetközi pénzügyi alapokkal való tárgyalások megkezdésének hiányában. A politikus – aki szerint a kialakult helyzetért az előző kabinet is felelős – kijelentette: az Orbán-kormány nem akar megegyezni az IMF-fel és az unióval, arra számít, hogy a megállapodás nélkül is elevickél a következő választásokig. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: Magyarországnak sikerült csökkentenie államadósságát és az államháztartási hiányt is, így az ország végre kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, amelynek 2004 óta van alávetve. Szerinte az államigazgatás vagy a felsőoktatás átalakítása, valamint az adóreform olyan intézkedések, amelyek támogatják a gazdasági növekedést.

A jobbikos Balczó Zoltán a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény módosítási javaslataiért bírálta a kormányt, mert szerinte az előterjesztés alapján a kabinet letesz arról, hogy a monetáris politikát a mindenkori gazdaságpolitika szolgálatába lehessen állítani. Cséfalvay Zoltán az MNB-törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az a kötelezettségszegési eljárás során született megállapodások törvénybe iktatását tartalmazza. Mint mondta, a Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések biztosítják a hiányszámok csökkenését. Azt elismerte, hogy az európai gazdaság lassulása miatt a vártnál kisebb mértékű növekedéssel kell számolni, de az ebből adódó kérdéseket a kormány a konvergenciaprogramban megválaszolja – mondta.

Évente 142 emberölés

A fideszes Kocsis Máté az elmúlt hetek brutális gyilkosságait elevenítette fel, és elmondta, hogy a rendőrség minden, az általa sorolt esetekben gyorsan kézre kerítette a feltételezett tettest. Emlékeztetett néhány évvel korábbi esetekre, amikor akár évek múlva találta csak meg a rendőrség a tetteseket, vagy nem is a valódi elkövetőket fogta el. Hangsúlyozta: a kormány kiemelten kezeli a közbiztonság kérdését, ennek eredménye, hogy már rövid időn belül sikerül kézre keríteni a bűncselekmények gyanúsítottjait.

Pintér Sándor belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetek esetei mögött társadalmi problémák állnak, amelyeket nem kizárólag a rendőrség tud kezelni, ahhoz összefogás kell. Fontosnak tartotta ugyanakkor azt a megelőző munkát is, amelynek eredményeként csökkent az emberölések száma az elmúlt években. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezen még van mit csökkenteni, jelenleg ugyanis évente 142 ilyen eset fordul elő Magyarországon.

Veszélyek a politikai kultúrára

Harrach Péter (KDNP) szerint a baloldalhoz kötődő uniós tisztségviselőknek a kormány gyors és hatékony eszközei szúrnak szemet, ezért bírálják az országot. A politikus olyan manipulációs eszközökről is beszélt felszólalásában, amelyek által megtéveszthető a közvélemény, és kijelentette: a magyar politikai kultúrára ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy a politikai kommunikáció a valós eredmények bemutatásáról szól. Kijelentette azt is, hogy a parlamenti kultúrán sokat segíthet a nemrég elfogadott országgyűlési törvény.

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban azt kérdezte, miért nem hozzák nyilvánosságra Robák Ferenc nagykövet Martonyi János külügyminiszternek írt levelét, amelyben sajtóhírek szerint arról tájékoztatott, hogy a Velencei Bizottság által, az igazságszolgáltatással kapcsolatban megfogalmazott feltételeket teljesíteni kell az IMF-hiteltárgyalások megkezdéséhez.

Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában jelezte: Bárándy Gergely minősített anyagról kért tájékoztatást. A képviselő felszólalására reagálva visszakérdezett: nem az volt-e álszent és hamis, hogy az előző kormány pannon pumával és szárnyaló gazdasággal szédítette a lakosságot, miközben külföldre hamis adatokat szolgáltatott? Kijelentette: a magyar kormány folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal, a Velencei Bizottsággal és az IMF-fel is, és ezek a tárgyalások jól haladnak. A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

„Színesfémbiznisz” mint állami monopólium

Scheiring Gábor LMP-s képviselő Szél Bernadettel együtt benyújtott interpellációjában azt kérdezte: ha a Malév felszámolása során kiderül, hogy nem lesz fedezet a dolgozók követeléseinek kifizetéséire, akkor mit kíván tenni a kormány, hogy ne hagyja cserben a dolgozókat? Fónagy János államtitkár válaszában jelezte: nem 2600, hanem 2000 dolgozót érintettek a Malévvel kapcsolatos elbocsátások, és az elbocsátott dolgozók teljes követelése 6,6 milliárd forintot tett ki. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók rendben megkapták januári, februári bérüket és az állásidőre járó juttatásukat. A kormány mindent megtesz az elbocsátott dolgozók mielőbbi munkához jutása érdekében, az elbocsátott dolgozók nem maradtak magukra – hangsúlyozta. A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.

Pócs János (Fidesz) a „színesfémbiznisz” kapcsán azt javasolta, hogy a dohánykereskedelemben tervezetthez hasonlóan a színesfém-felvásárlás is legyen állami monopólium, és a felvásárlótelepeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a rendőrséggel összeköttetésben működtessék. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a kormány olyan megoldást tud támogatni, amely biztonságot teremt, de a tisztességes kereskedőket nem hozza hátrányba. Mint mondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére munkacsoport alakult, így készült el a fémtörvény módosítása, amelyet még a tavaszi ülésen benyújthatnak az Országgyűlésnek. A képviselő a választ elfogadta.