Bepanaszolt szégyenfalak

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság törvénymódosítást kezdeményezhet az önkormányzati adóslisták miatt.

– A napokban postázzák a Nemzeti konzultáció 2012 kérdőíveit. Ön megkapta a nyomtatványt?
– Még nem, de az iratot hivatalból áttekintettem, megvizsgáltam. Véleményem szerint a dokumentum megfelel a törvényi kívánalmaknak.

– Egyes politikai erők és civil szerveződések mégis bojkottot hirdettek, s arra buzdítják az embereket, ne töltsék ki az adózás és a munkavállalás egyes kérdéseit firtató ívet. Némelyek azt hozták fel, a válaszokkal voltaképpen politikai véleményünket fejezzük ki, mások attól tartanak, hogy a személyes adatainkat összeköthetik álláspontunkkal. Ön mit gondol minderről?
– A levelet az küldi vissza, aki részt kíván venni a felmérésben. Az állampolgárok dönthetnek úgy is, hogy a kérdésekre válaszolnak ugyan, de a nyomtatványt anonim módon, személyes adataik feltüntetése nélkül adják postára. Egy különálló lap aláírásával pedig azt jelezhetik, hogy a szervezők egy következő konzultáció alkalmával is megkereshetik őket. Megítélésem szerint maradéktalanul érvényesül az önkéntesség elve. Az adatvédelem összefüggései emellett arra is rávilágítanak, hogy a válaszok nem feltétlenül hordoznak politikai értékítéletet. Egy-egy szakmai jellegű kérdésre adott feleletből nem lehet megállapítani, hogy az érintett személy mely párttal, mely politikai eszmével szimpatizál.

– Megfelelőnek tartja a kérdőíves konzultációt?
– A politika résztvevői a törvényes határok között maguk dönthetik el, kikérik-e a választópolgárok véleményét, s ha igen, milyen lehetőséget teremtenek az álláspontok kifejtésére. Magam a különféle módszereket az adatvédelmi szabályok szemszögéből vizsgálom, s azt mondhatom: ha követik az előírásokat, a konzultáció elfogadható, megfelel a jogállam és a demokrácia elvárásainak. A mostani folyamatot természetesen figyelemmel kísérem, emellett követni fogom a 2011-es úgynevezett szociális konzultáció máig is zárolt adatainak sorsát.

– A tavalyi kérdőíven a kormány az oktatással, a segélyezéssel és a hitelezéssel kapcsolatban tett fel kérdéseket, az akció komoly politikai és szakmai hullámokat vert. Jóri András akkori adatvédelmi biztos például határozatban mondta ki: az adatkezelés jogellenesnek számít, a megadott személyes adatokat törölni kell. Az ombudsman azt sem tartotta megengedhetőnek, hogy adatbázisba rendezzék azoknak az adatait, akik jelezték, hogy a későbbi konzultációkban is részt kívánnak venni.
– A határozat bizonyos pontjaival egyetértek, más megállapításait viszont nem tartom helytállónak. Egyértelmű például, hogy kizárólag az érintettek önkéntes hozzájárulása, közlése alapján lehet konzultációs adatbázist létrehozni. Az adatok törlése viszont elfogadhatatlan. Tavaly több mint egymillió ember küldte vissza aláírva a kérdőívet, ennyien éltek önrendelkezési jogukkal, s járultak hozzá ahhoz, hogy a későbbiekben is megkeressék őket. Egymillió személy nyilatkozatát felülírni, érvénytelenné nyilvánítani szerintem nem lehet. Már csak azért sem, mert az érintettek közül adatainak törlését azóta sem kérte senki. Úgy vélem, a volt ombudsman határozatának egyes pontjai szereptévesztésről árulkodnak.

– Hazánk ellen januárban kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Jóri András korábbi pozíciójának megszűnése miatt. A volt adatvédelmi biztos feladatai az ön által vezetett hatósághoz kerültek.
– Érdekes körülmények között vette kezdetét a brüsszeli eljárás. A magyar uniós elnökség végén, tavaly júniusban Magyarország adott otthont az EU nagyszabású adatvédelmi konferenciájának. Az eszmecserén – mások mellett – részt vett az Európai Bizottság képviselője és az európai adatvédelmi biztos is. A rendezvényen ismertté vált, hogy a kormányzat miképpen alakítja át a szabályozást, miért szűnik meg az adatvédelmi ombudsman tisztsége és milyen keretek közt működik majd a hatóság. A részletes terveket tehát idejekorán megismerte az unió valamennyi illetékes fóruma. Ehhez képest fél évvel később, a kötelezettségszegési eljárás megindításakor a bizottság úgy tett, mintha akkor találkozott volna először az új magyar adatvédelmi rendszerrel.

– Mit kifogásolt Brüsszel leginkább?
– A bizottság több pontot is kritikával illetett. Felmerült például: a honi jogszabályok megalkotásakor a volt adatvédelmi biztos nem fejthette ki véleményét. Az EU rövid úton visszakozott, kiderült ugyanis, hogy Jóri András több helyütt hangot adhatott álláspontjának, s szót kapott a passzusok parlamenti vitájában is. Az egyeztetést a kezdeti időkben ilyesféle – nyilvánvalóan nem Brüsszelből induló – rosszindulatú próbálkozások nehezítették.

A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.