Győzelemre állnak a „könnyű drog” kufárai

Ha a kereskedőkön múlik, megmarad a könnyű drog kifejezés – mondja Funk Sándor addiktológus.

2012. 06. 26. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mintegy három évtizedes története van annak, hogy a drogokra nemcsak egyszerű kockázatként, veszélyként kell tekinteni, hanem a hétköznapokba befurakodott valóságként. A nemzetközi szóhasználatban ekkor rakódott le a „nehéz” és a „könnyű” kategória, így különböztették meg a heroin főcsapását a marihuánától, vagyis a „fűtől” – mondta az MNO-nak Funk doktor.

A szerek skálájának kiterjedésével azonban kezdett elmosódni a határ. A vér akkor vált el a víztől, amikor az eredetileg könnyűnek meghatározott ecstasyról kiderült, a halállal cimborál.

A kilencvenes években aztán eljött a speed nagy korszaka, és megpróbálták a kokaint is a kevésbé veszélyes kategóriába söpörni, de annak krekk nevű édestestvére szintén embert ölt, így szó sem lehetett arról, hogy könnyűként bárki is elismerje.

Nem féltik az életüket

– Ugyanakkor kialakult kétféle fogyasztás – vezette elő a Nyírő Gyula Kórház főorvosa. Az egyik szintén a heroin rokonságára jellemző; a függőség kialakulásának potenciálja magas, a spontán leszokás gyakorlatilag lehetetlen, nem is beszélve az intravénás fertőzések veszélyéről. – Akik ezt használják, nem féltik az életüket, hiszen úgynevezett anómiások, vagyis a reménytelenség határára sodródtak – világít rá az indíttatás és a függőség világára a szakember.

Az alternatív fogyasztási szokás elnevezése a „rekreációs drogfogyasztás”, amit Funk Sándor fordítási hibának vél az angol recreational szóból, hiszen inkább arról szól a történet, hogy szórakozásból vesznek magukhoz szereket a fogyasztók. „Szó sincs semmiféle pihenésről, amit a szó sugall.”

Nem törvényszerű az átszokás

– Ha a két kategóriát kellene nevesíteni, akkor leginkább azt mondhatnánk, hogy kisebb, illetve nagy kockázatú drogokról van szó – körvonalazta a szakorvos. A „nehéz” drogok újradefiniálásakor egyébként megint problémák álltak elő, mert a hármas kritériumnak (erős hirtelen hatás, függőség, illegális hozzáférés) nem mindenhol ugyanazok a szerek felelnek meg.

A főorvosnak felvetettük azt is, hogy számos szakember élharcosa annak: ne különböztessük meg semmilyen módon a kábítószereket, hiszen azok egyetlen hosszú út különböző állomásai. Funk Sándor amondó, nem törvényszerű, hogy egyik szerről a másikra, egy keményebbre valaki átszokjon. – Ma már a kisgyerekek is tudják, hogy van különbség a fű és a kokain között. Ismerjük a Duna medrét és a Niagarát, mindkettőnek van lejtési szöge, de közel sem ugyanakkora – húzza alá Funk.

Hogy maga a könnyű–nehéz fogalompáros kikopik-e, úgy gondolja: – Veszélyes, de a „könnyű drog” kifejezést a kereskedők fenntartják, és úgy tűnik, sikerrel is járnak a szakemberekkel szemben, kellemes képzetet ébresztve ezzel a szóval.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.