A teljes népességen belül 12-ről 16 százalékra nőtt a Magyar Szocialista Párttal nyíltan szimpatizálók száma a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint, amely a Heti Válasz számára készült június derekán, 1000 fős, reprezentatív mintán. A kutatás megjegyzi, az MSZP most áll azon a népszerűségi szinten, mint a tavalyi pártszakadás pillanatában, az okok között keresgélve pedig leginkább azt valószínűsítik, hogy célba talált „az MSZP a Fidesz egyetlen lehetséges kihívója” üzenet. Mindeközben a Fidesz elérte a ciklusban a legalacsonyabb szimpátiaindexét: tízből kevesebb mint három polgár (28 százalék) szimpatizál nyíltan a kormánypárttal.
15 százalékot csökkent a Fidesz
Az olló zárulása azonban csak látszólagos: sem a pártok, sem a politikusok szimpátiaindexéből nem szabad automatikusan következtetni a választói magatartásra – ezt a Fidesz 1994-ben, Dávid Ibolya 2010-ben tapasztalhatta meg. A választói magatartásnak sokféle összetevője van ugyanis: a részvételi szándék, a választók értékrendje, a politikai alternatívák korlátozott száma, a korábbi választói döntéshez való viszony és természetesen egy-egy politikus iránti rokonszenv mértéke, illetve az olyan elvont kategóriák, mint amilyen a „kormányképesség”.
A részvételüket biztosra ígérő, aktív választók körében tehát 44 százalékkal a Fidesz továbbra is jelentősen vezet (egy évvel ezelőtt még 59 százalékon állt ebben a körben), az MSZP 27, a Jobbik 16 százalékot szerezne.
Izgalmasan alakul közben az MSZP és a Jobbik versenye, amelyben ezúttal a szocialisták állnak győzelemre (az aktív szavazók körében 2011 augusztusa és 2012 májusa között a Jobbik orrhosszal vezetett). Gyanítható, hogy a legnagyobb ellenzéki párt címről a nagyon elégedetlen, korábban MSZP-, később Jobbik-, gyűjtőnéven protestszavazók döntenek.
Mi legyen Gyurcsánnyal?
Összességében az MSZP látszólagos erősödését hiba volna valódi reneszánsznak nevezni a Nézőpont Intézet szerint: a szocialisták erősödő szimpátiaindexe mögött nem új, hanem bátrabb támogatók állnak. Mindeközben a párt egyedüli kormányzását csak a megkérdezettek 18, az LMP-vel való koalíciójukat 27, míg egy „új baloldali párt” kormányalakítását 36 százalék támogatná, amely szinte egy az egyben megegyezik az előző őszi, azonos kérdésekben mért adatokkal.