A táblabíróság döntése szerint nem volt olyan bizonyíték, amely E. Zsanett elmondását alátámasztotta volna, mint ahogy arra sem, hogy a rendőröknek volt igazuk. Emiatt a bíróság a vádlottak javára a felmentésről döntött. A pótmagánvádas perben a vesztegetés bűncselekményét tekintve eljárási okból hatályon kívül helyezte, majd megszüntette az eljárást a táblabíróság. Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette: a közrend, a közhivatalnokok ártatlanságába vetett bizalom megrendülése merülhet fel ebben az esetben, vagyis nem természetes személy, nem E. Zsanett lehetne a sértett, ami a pótmagánvádas eljárás feltétele.
Az ítélet érdekessége, hogy míg korábban a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények esetén bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat az első fokon eljáró bíróság, a táblabíróság szerdán azt mondta: helyben hagyja e tekintetben a nem jogerős döntést, ugyanakkor indoklásában a vesztegetésen kívül valamennyi bűncselekmény esetében bizonyítottság hiányára hivatkozott.
Megírtuk, nem jogerős ítéletben a rendőröket még 2010 márciusában mentette fel a Fővárosi Bíróság (FB) részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában. E. Zsanett pótmagánvádat képviselő ügyvédje fellebbezett az ítélet ellen.
A fiatal nő azt állítja, hogy 2007. május 4-én hajnalban Budapesten a Múzeum körútnál öt rendőr közlekedési ellenőrzés címén feltartóztatta, néhány utcával odébb ketten megerőszakolták, amit három társuk végignézett, majd hazakísérték, és még 20 ezer forintot el is vettek tőle. Az esetet vizsgálták a nyomozó ügyészek, akik részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában szüntették meg eljárásukat.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.