Vörösiszap: utánajárnak a panaszosok félelmeinek

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal és a zöldhatóság is vizsgálódik a vörösiszap-károsultak levele alapján.

Az OTH kiemelte, hogy az elvégzett több ezer megelőző szűrővizsgálat során nem mutattak ki a katasztrófával összefüggő, hosszan ható egészségi problémákat, de – a magyar népegészségügyi mutatókkal megegyezően – magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, továbbá cukorbetegség előfordulását jelezték.

Higanymérgezésre utaló tünetek

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közleményében azt írta: sajtóhírek szerint Devecseren több betegnél higanymérgezésre utaló tüneteket állapítottak meg, ezért megkeresik az Ajka, Kolontár, Devecser térségében illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet, hogy a katasztrófa után a térségben összességében nagyobb gyakorisággal állapítottak-e meg higanymérgezést. Ezzel arra reagáltak, hogy az egyesület szerint a higany a gallium előállítása során, technológiai hiányosságok miatt juthatott a környezetbe.

A felügyelőség tájékoztatást kér arról is, hogy ezek a megbetegedések bizonyíthatóan összefüggésbe hozhatók-e a Mal Zrt. tevékenységével, illetve a bekövetkezett balesettel. Közlésük szerint a timföldgyár ajkai telephelyén és a vörösiszap-tározók környezetében feltárt talaj- és talajvízszennyezés kármentesítésével kapcsolatban több részletes tényfeltáró eljárás van folyamatban, amelyek célja a terület szennyezettségének pontos feltárása, lehatárolása, így ennek eredménye egyben választ ad az egyesület által felvetett, a zöldhatóság hatáskörébe tartozó környezeti szennyezettségre.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.