A témáról készült számvevőszéki jelentés összefoglalója szerint a felsőoktatási intézmények többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok 2006 és 2010 között összesen 8,9 milliárd forint állami támogatást kaptak, ebből 5,5 milliárd forintot használtak fel. A 2005-ös felsőoktatási törvény biztosítja az intézményeknek, hogy saját bevételeikből és vagyonukból saját hatáskörben gazdasági társaságban részesedést szerezzenek.
Az ÁSZ szerint a felsőoktatási intézmények társaságokban való részesedésszerzései gazdasági számításokkal megalapozottan, kimutathatóan nem segítették eredményesebben a feladatellátást, mintha ez a saját szervezetükön belül történt volna.
Ellenőrizzék a szabálytalanságokat
A számvevőszék azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy fenntartói és felügyeleti jogkörében eljárva intézkedjen az állami felsőoktatási intézmények felé a részesedések gazdasági számításokon alapuló felülvizsgálatáról és indokolt esetben megszüntetéséről, különös tekintettel az 50 százalék alatti tulajdoni részesedésekre. A megmaradó társaságokra dolgoztassa ki a szakmai feladatellátás és a gazdasági eredményesség mérését biztosító mutatókat – fűzték hozzá. Javasolták továbbá, hogy felügyeleti, illetve fenntartói ellenőrzés keretében a miniszter ellenőrizze a szabálytalanságok megszüntetését.
Az összefoglalóban azt írták: a jogszabályi környezet az intézmények részesedésszerzésére vonatkozóan nem volt stabil, fontosabb szabályai hétszer módosultak. Az intézményeknek egyre szélesebb jogkört biztosító jogszabályi környezet csökkentette a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát a megfelelő további szabályozás és a döntések célszerűsége feletti kontroll kialakítása nélkül – mutatott rá az ÁSZ. Kitértek arra, hogy a társaságok létrehozása többletforrások bevonását vonta maga után, azonban ezekhez konkrét célokat, elvárásokat nem fogalmaztak meg.
Megnőtt a kockázat
Az ÁSZ szerint a társaságok létrehozása lehetőséget biztosított ugyanakkor az oktatók, a kutatók, a munkavállalók, a doktoranduszok, a hallgatók jövedelmének kiegészítésére, versenyképesebbé tételére, s egyben a szakmai feladatok ellátásához a hallgatók elhelyezkedési esélyeit növelő, megfelelő minőségű gyakorlati képzésre is. Ugyanakkor a liberalizált, gyakran változó szabályozás és a tapasztalt hiányosságok következtében megnőtt a közpénzek felhasználásának és átláthatóságának kockázata.
A 29 állami felsőoktatási intézmény közül 2010. december 31-én 23 intézmény rendelkezett részesedéssel gazdasági társaságban.
