A reformok okozzák a konfliktusokat

A belpolitikai konfliktusokat nem a kormány tehetetlensége, hanem a "beépült érdekviszonyok megtörése" idézi elő – mondta Navracsics Tibor.

• Első lépésként egy kormányzati személyügyi centrum megalkotását tűzték ki célul, majd ezt követte a közszolgálat egységes hivatásetikai szabályzata.

• A terv része az új e-közigazgatási, számonkérhetőségi és korrupcióellenes intézkedési terv is.

• A Magyary-program részeként csökkentették a vállalkozói adminisztratív terheket, idén pedig bevezették a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, az életpályamodelleket és az új javadalmazási rendszert.

• 2012 végéig pedig felülvizsgálják a gazdasági társaságok rendszerét; elvégzik a területi államigazgatás szervezetrendszerének átalakítását, valamint a kormányhivatalok integrációját.

Ezt követően Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) elnöke ismertette a nemzeti egységes kártyarendszert, amelynek későbbi bevezetését kormánybiztosként felügyeli. Közölte, az új kártya több funkcióra lesz használható egyszerre, így kiváltja például a közlekedési bérleteket, az étkezési utalványokat, a diákigazolványt. Az esemény végén Gál András Levente távozó kormánybiztos köszönte meg munkatársai együttműködését.

A korrupció elleni harc is fontos elem

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) háttéranyaga szerint még egyszerűbb ügyintézésre, átláthatóbb feladatokra, megbecsültebb és szakmailag képzett tisztviselőkre van szükség a közigazgatás hatékonyságának további javításához. A tárca a közigazgatás fejlesztését célzó eddigi intézkedések áttekintése után kiadott tájékoztatása szerint a változtatások fontos eleme a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás elvárása.

A tárca szerint „korántsem tekinthető teljesültnek számos, a közigazgatás reformjában eddig kitűzött cél”, például „még mindig nem elég gyorsak egyes közigazgatási eljárások, még mindig nem kellő gyorsaságú a fejlesztési források lehívása, a 21. század adta fejlett eszközök nehezen bevezethetők a közigazgatásba, előfordulnak még határidőcsúszások, az érdekegyeztetés hatékonysága még tovább javítandó, a feladat- és létszámalapú tervezés pedig még mindig nem általános a közigazgatásban”.

Ez még nem az ideális állapot

A közigazgatási eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésében a kormány korántsem tart még az ideálisnak tartott állapotnál – fogalmaznak, aláhúzva, hogy az ország versenyképességének javításához elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, amihez tovább kell terjeszteni az elektronikus közigazgatást, csökkenteni kell az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheit, újabb lépések kellenek az egyablakos ügyintézés bevezetéséhez, valamint növelni kell a kormányablakok számát, szolgáltatásait.

Rögzítik: a jelenlegi kormány összesen 228 lakossági ügyintézési területen végzett egyszerűsítéseket, míg a gazdasági szereplők adminisztrációs terhei több százmilliárd forinttal csökkentek. Rendkívüli eredménynek nevezik, hogy a kormányzás második évére, 2011 januárjában kormányablakok nyíltak országszerte, összesen 29 helyen, ahol már közel félmillió ember ügyintézést segítették eddig.

300 kormányablak 2014-re

A kormányablakok száma 2014-re háromszázra bővül, az ott elintézhető ügyek száma pedig megsokszorozódik, így akár 2500 fajta ügyet is el lehet majd intézni azokban. Különösen a vidéken élő emberek ügyintézését segítik majd a 2013-tól létrejövő járási hivatalok – jegyzik meg. A minisztérium eredményei közé sorolja a jogszabályok egyszerűsítését célzó deregulációs programot, valamint az idén életbe lépett, új közszolgálati tisztviselői törvényt, amely egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat.

A KIM felhívja a figyelmet arra, hogy a központi közigazgatás jelentősen egyszerűsödött az elmúlt két évben, „főleg a minisztériumok és a kormányzati alapítványok, közalapítványok szintjén”; a jövőben a „középirányítói szervezetek”, a háttérintézmények, valamint a megyéktől átvett alapítványok felülvizsgálata és egyszerűsítése következik.

A KISZ jogutódját is átvilágítják majd

Tájékoztatásuk alapján „sor kerül az egykori állampárt úgynevezett szatellitszervezeteinek (KISZ, Hazafias Népfront, Magyar Úttörők Szövetsége, Magyar–Szovjet Baráti Társaság, Magyar Nők Országos Tanácsa, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Honvédelmi Szövetség stb.) jogutódjaként működő intézmények, szervezetek és az azokban fellelhető vagyon vizsgálatára is”. Megjegyzik: a szervezetrendszer egyszerűsítésének leghatékonyabb iránytűje egy állami feladatkataszter létrehozása lehet, és fontos az ingatlanvagyon, az eszközök, az informatikai infrastruktúra pontos felmérése is.