A humánum napját 2001 óta minden évben Raoul Wallenberg embermentő svéd diplomata augusztus 4-ei születésnapjához kapcsolódóan tartják Magyarországon. A Raoul Wallenberg 100. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen a miniszter úgy fogalmazott: szégyenletes bűn az antiszemitizmus, elfogadhatatlan bűn a cigányság megbélyegzése, de legalább akkora bűn rasszizmussal vádolni azokat, akik valójában nem azok. Politikai haszonszerzésből történik az, amikor a politikai ellenfelek egymás fejéhez vágják a rasszista vádakat, ez pedig az áldozatok kárára van – tette hozzá.
Meg kell szólalni
Balog Zoltán kiemelte: amikor az Országgyűlésben származásuk alapján gyaláznak valakit, akkor meg kell szólalni, ugyanis most is léteznek szellemi örökösei a fajgyűlölőknek, az internet világában pedig nekik könnyebb dolguk van, mint korábban.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a következő nemzedékek megtanulják: „mi soha nem leszünk szövetségesei ilyen gondolatoknak”. Ugyancsak lényegesnek mondta, hogy a zsidó szervezetekkel egyeztetni kell arról, hogyan lehet „méltányosan és tisztességesen” tanítani a holokauszt történetét. Rámutatott: a nemzeti alaptantervbe először került bele a cigányság története.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője emlékeztetett arra: a XX. század diktatúrái idején sokan áldozatul estek a hazugságnak, és „támogatták a támogathatatlant”, amivel szembe kell nézni, mert erre is szüksége van Magyarországnak.
„Emléküket minél magasabbra kell emelni”
Balog Zoltán rámutatott: akik az embertelenség idején szembefordultak a gyűlölettel, mentették az embereket és a becsületet is, azonban „nem tudták feltartóztatni az emberi gonoszságot és a pusztítást”, de „emléküket minél magasabbra kell emelni”. Mint hangsúlyozta, „amikor a történelem igazságáért küzdünk, akkor a saját igazságunkat szeretnénk megőrizni a jelenben”, és akkor „az aktuális politikai helyzetről is beszélünk”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az első Orbán-kormány idején, 2002-ben határozatot hoztak a Holokauszt Emlékközpont alapításáról, és amikor 2004-ben az megnyílt, a Fidesz képviselői is jelen voltak, noha akkor nem ők voltak hatalmon.
Nem inogtak meg
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról szólt, hogy az embermentők „a gyűlölet tobzódása idején sem inogtak meg”, sok leleménnyel segítették „a halálra hajszolt zsidó polgárokat”. Tetteikkel a magyarság méltóságát őrizték, a nemzet becsületét védték – állapította meg.
Mint mondta, intézményük a holokauszt áldozatai emlékének megőrzésére jött létre, és eddig mintegy 200 ezer meggyilkolt ember nevét sikerült felkutatniuk, amelyeket fel is írtak az emlékközpontban található áldozatok falára. Az intézményvezető úgy fogalmazott: „sújtsa örök szégyen a deportálás megszervezőit és kiszolgálóikat, az embermentőknek pedig járjon társadalmi tisztelet, övezze őket örök megbecsülés”.
Akkor is lehetett nemet mondani
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vészkorszak idején is „lehetett nemet mondani”. Utalt arra, hogy az embermentők általában ismerték a mentetteket, de akadt olyan is, aki „a kezdeti izgalmak után” inkább továbbküldte védencét. Kitért arra, hogy országszerte voltak mentőakciók, egyházi személyiségek keresztlevelek átadásával segítettek, de voltak az embermentők között orvosok, diákok, tanárok, háziasszonyok, cselédek és vállalkozók is.
A hála áldozata örökké megmarad
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az áldozatok bemutatásáról szóló zsidó hagyomány tanítását idézve úgy fogalmazott: „egykoron minden áldozat bemutatása megszűnik, ám a hála áldozata örökké megmarad, amelyet szívünk meleg üzenetével mutatunk be azok előtt, akik (...) elkövették a nagy művet, hogy ki-ki segítse az ő felebarátját”.
Strausz József, egy munkácsi embermentő család leszármazottja – aki meg is jelent a rendezvényen – videofelvételen mondta el, hogy szülei egy hatéves zsidó fiút rejtettek el a házukban.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ számos országában arról, hogy 1944. augus ztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.
A roma holokauszt nemzetközi emléknapja
Magyarország kormánya továbbra is a legszigorúbban lép fel minden szélsőséges, rasszista, antiszemita, gyűlölködő megnyilvánulás ellen – mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Holokauszt emlékközpontban tartott megemlékezésen.
A teljes nemzet összefogására van szükség, hogy a romák kirekesztését és a kisebbségek elleni gyűlöletkeltést meg lehessen állítani, s a cigányság, amely a rendszerváltozás legnagyobb vesztese lett, méltó oktatási és foglalkoztatási helyzetbe kerüljön – írta közleményében a Fidesz frakciója.
A 70 esztendővel ezelőtti Magyarország saját állampolgárait „másodrendűnek, megbélyegzettnek, kiirtandónak ítélte, és mindent elkövetett, hogy ezt az ítéletet végre is hajtsa” – mondta Frölich Róbert főrabbi hétfőn Nagykanizsán.
Természetes volt, hogy segítettek
Az egészségi állapota miatt távollévő 105 éves Brandeisz Elza, aki Soros György édesanyjának megmentéséért korábban a Világ Igaza kitüntetést is megkapta, videoüzenetében arról beszélt, számukra természetes volt, hogy segítettek a bajba jutottakon.
A rendezvényen Deme Péter, az Igaz Emberek Társaságának elnöke és Szita Szabolcs adta át a Helytállásért elnevezésű díjakat. Nizalowski Ernő egykori hadipilóta személyesen vette át a díjat, őt állva, vastapssal fogadta a közönség. A további kitüntetettek posztumusz kapták a most először átadott kitüntetést. Breuer Pál ezredes, Kiss Pál egykori hódmezővásárhelyi polgármester, Kulifay Imre református lelkész, Magyar Dezső rendőr őrnagy, Pusztai Lajos és felesége, Pusztai Lajosné házmesterek, Sedivy László református lelkész, Szederkényi Engelbert Henrik tartalékos alhadnagy nevében családtagjaik, illetve Ficzere Tamás református lelkipásztor vették át az okleveleket. A rendezvény végén a résztvevők az áldozatok falánál elhelyezték a megemlékezés mécseseit és köveit.
Az eseményen megjelentek – mások mellett – a diplomáciai testület tagjai és Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök. Az Igaz Emberek Társaságának elnöksége és a Holocaust Közalapítvány Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából idén alapította a Helytállásért magyar embermentő elismerést.
A magyar embermentők a napjainkban előkerülő dokumentumok alapján – leginkább túlélő szemtanúk hiányában – az izraeli Jad Vasem Intézet által kiadott Világ Igaza díjat nem kaphatják meg, ennek pótlására alapították a díjat, a jeruzsálemi intézménnyel egyeztetve.
