Az őszi politikai szezonkezdet előtt ismét felforrósodni látszik a levegő a Lehet Más a Politika (LMP) soraiban. Az újabb konfliktus a szeptemberi frakcióvezető-választás és a további politikai stratégia körül kristályosodhat ki. Az előbbi kapcsán egyelőre csak Jávor Benedek, a képviselőcsoport eddigi vezetője jelezte indulása szándékát, de Schiffer András korábbi frakcióvezetőt is sokan kapacitálják, hogy ismét vállalja el a tisztséget.
A politikus úgy nyilatkozott, hogy „mérlegre kell tennem, hogy frakción és párton belül, illetve kívül is kiknek és mennyivel tartozom. Mérlegelni kell az elmúlt egy hónap ezzel kapcsolatos sajtónyilatkozatait is. Azoktól, akik a folytatásra kapacitáltak, egyelőre időt kértem.” A pártban sokan elégedettek az eddigi teljesítménnyel, mivel a közvélemény-kutatások szerint is stabilan a bejutási küszöb felett található az alakulat, és megindult a szövetségkeresési folyamat is.
Bajnai elfogadható?
Ennek kapcsán az LMP fölvette a kapcsolatot az utóbbi időben alakult civil mozgalmakkal és pártokkal (Egymillióan a magyar sajtószabadságért, 4K!, Szolidaritás Mozgalom). Az új pólusnak nevezett kezdeményezés egyelőre csupán háttértárgyalásokat jelent és arra épít, hogy Csigó Péter szociológus szerint egy ilyen alakulat képes lehet 25 százaléknyi szavazó megnyerésére.
Karácsony Gergely abban látja az összefogás esélyét, hogy az LMP-nek viszonylag erős a médiajelenléte és az értelmiségi holdudvara, a Szolidaritás olyanokhoz jut el, akikhez ők nem, főképp az alsó középosztályhoz, míg a Millának óriási szimbolikus ereje van, ez a tőkéje, amit egy pártnak vagy az ellenzék egészének oda fog adni. A politikus emellett azt is „bellengette”, hogy reális forgatókönyv lehet az, hogy az LMP hozza a civileket, az MSZP a szervezeti struktúrát, Bajnai Gordon pedig a kormányzóképességet.
Hipotetikus
Az MSZP-hez szorosan kötődő Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) mindezekről úgy vélekedik, hogy az új pólus kulturális tartalom is egyben, amely egyelőre szimbolikus, de tényleges alternatívája lehet a „régi” pólusoknak. Ennek zászlóshajója pedig az ökopárt lehet, a szervezeti hatékonyság javításáról így már ténylegesen van értelme beszélni, ugyanakkor a fenti szervezetekkel sem lesz könnyű együttműködnie – elég, ha csak a Szolidaritásra gondolunk, amely nem nélkülözi az önjáróságot, az elhamarkodott felvetéseket – teszik hozzá.
Az IDEA szerint a legfontosabb tényező a párt szövetségkötési politizálásában az, hogy az év eleji kongresszuson a túlnyomó többség az önálló politizálás mellett döntött. Ez pedig nemcsak annak üzenete, hogy egyelőre nincs összefogás, hanem a többi párt és szereplő felé is intő jel – teszik hozzá. Egyelőre ugyanis egy hipotetikus új pólus áll szemben a tényleges, „régi” pólusokkal – zárul az elemzés.
